Az első Ádámot a maga képére és hasonlatosságára teremtette Isten embernek a föld porából. A második Ádám, Jézus Krisztus, a Szentlélektől fogantaték és Szűz Máriától születék. Az első Ádám Isten áldásával kezdhette meg életét: töltsétek bé a földet és hajtsátok birodalmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Úrrá tette tehát Isten Ádámot az egész földön. A második Ádám, Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus is úr az egész világon és minden emberen. Nem érti meg az ember, nem értheti meg igazán a maga emberi méltóságát addig, míg el nem jut hozzá az örömüzenet Jézus Krisztus isteni méltósága, királyi dicsősége felől.
„Meg kell örvendeztetnünk az embereket”, – vallotta Árpád-házi Szent Erzsébet a középkor legismertebb szentje, akinek szívét is öt talentummal aranyozta be a Szentlélek.
A világ szentjei közül a legnagyobb tiszteletnek örvendő és legjobban kedvelt példakép a több mint nyolc évszázaddal ezelőtt Sárospatakon született leányka II. András király és Gertrudis királyné édes szeme fénye.
Gyermekkorától másképp viselkedett mint a gazdag és koronás fők gyermekei.
A királyi asztalról ételt vitt az éhezőknek, segítette az elesetteket, a nyomorúságban élőkben meglátta Krisztus Urunk szomorú arcát.
Férjhezmenetele után Wartburg várában folytatta áldott szolgálatát.
Férje Lajos őrgróf mindenben támogatta, viszont az udvar belnémet népsége nem értette a különös magyar fiatalasszony „hóbortját”.
Hat év házasság után özvegy maradt 3 kicsi gyermekkel, elhagyta az udvart, mindenét eladta és belépett a ferences harmadrendbe, hol hátralévő rövid életét a szegények szolgálatára rendelte.