„Tíz órakor növénytanóra kezdődött, és Kovách Demjén tanár úr magas szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig.… és akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában akkor még ez a név állt: A MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAINAK POLITIKAI TÉRKÉPE
Felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte. Olyan arccal, olyan olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még soha nem láttunk száraz, és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet, és az előtte álló szürkülő hajú cisztercita papot.
Feje egyre lejjebb esett a mellére, és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: »ELVÉGEZTETETT«
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy 14 éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra, és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.
Nagy-Magyarország keresztre feszítésének napja volt 1920. június 4. – Péntek”
A Pünkösd történetében benne van a Szentlélek minden ajándéka.
A teremtett világ szép rendezettsége. A próféták bátor kiállása az Ige hirdetésére. A zsoltáros vigasztaló imádsága. Szent Urunk fogantatása. Az evangéliumok örömhírének áradása. A tanítványok hűséges szolgálata. Az apostolok rendíthetetlen missziója. A Szentlélek korszakának üdvtörténeti távlata.
A Pünkösd folyamatos lelki-szellemi jelenségének a teljes világot kell érintenie, nem egyházi privilégium. Létkérdés a világ számára: a Szentlélek, vagy csupán az emberi hatalom vezetését választja?
Egészen más, ha a szeretet, a tiszta lét, a világosság, a józanság Lelke, Isten gondviselése vezeti a világot, mintha az emberi romlott lét, a bűn, önzés, káosz, a becsvágy, a hatalom akarása. Mert ahol Isten Lelke megnyilatkozik és kibontakozik, ahol Ő hat, ott szabadság van és új élet kezdődik.
Levegő! Ez a láthatatlan csomagolás amelyben élünk és mozgunk, ez az anyagtalan szubsztancia úgy vesz körül, mintha nem is a valóság lenne, időnként simogatja arcunkat melegével, majd hirtelen vad tájfunként óceán vizét korbácsolja, hol játékszerként hánykolódnak a soktonnás hajók.
Az Ószövetség, valamint az ókor világának népei tudták, hogy létezik egy erő, mely a Teremtés hajnalától kozmikus rendezettségben árad, és rendezetté formál minden szerves és szervetlen, élő és élettelen anyagot.
Mózes a nagy próféta így tanítja: „Megformálta az Úr Isten az embert a föld porából”
Az úr 1947. július 8. napján indította meg első indiai expedícióját Vasco da Gama portugál tengerész, aki I. Manuel király megbízásából Afrikát megkerülve próbált meg eljutni a mesés gazdagságot rejtő szubkontinensre.
A tengerészkapitány útja nyolc évtizedes portugál erőfeszítés gyümölcsét hozta meg,és a birodalomépítés új korszakába repítette az ibériai országot. A keresztyénnek mondott, tartott, hazudott államok között addig soha nem látott beteges Mammon-imádat láza tört ki. Versengtek a gyémánt, arany, ezüst, selyem, fűszer, fa és egyéb mezőkért.
Spanyol, portugál, francia, angol, holland, itáliai, német vitorlákat dagasztott a szél. Az arab világ előbb értetlenül, majd gyűlölettel fordult az uj honfoglalók haramiái felé.
II. Sylvester pápa esti imájába merült a Vatikán könyvtárszobájában, mikor nagy fényesség öntötte el a termet, s egy tündöklő arcú angyal lépett elé és így szólt: „Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában egy ismeretlen nemzet követei jönnek hozzád, akik Tőled Fejedelmüknek, az apostoli áldás ajándékával egyetemben, királyi koronát kérnek. Mert tudd, hogy ez Fejedelmüknek, a dicső királyi ranggal együtt, élete érdemeiért jár. Krisztus evangéliuma hirdetésére templomokat építtet, a Napba Öltözött Asszonynak ajánlotta fel országát, Aki az Ég Királynője.” – Az ifjú hirtelen eltűnt, a fény kihunyt, a pápa egy kisebb terembe sietett, hol vörös bársonyra helyezve várakozott a korona.