„Kezeink munkáját tedd maradandóvá” (Zsoltárok Könyve 90:17)

Varjúvár, Sztána – maga Kós Károly építette Kalotaszeg varázsában
Kós Károly

1883. december 16. Temesvár – 1977.augusztus 24. Kolozsvár (építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus)
Az Erdélyi Református Egyházkerület Főgondnoka

Magyar Testvéreim!

A Magyar Kultúra Napját 1989. január 22. óta ünnepeljük. Annak emlékére, hogy a 33 éves költő-zseni Isten és hazája iránti szeretetét Himnuszba imádkozta. 1823 január hava különös mélységből nézett le a Földre. Ringatá a dajka Kiskőrösön a 21 napos Petőfi Sándort, Alsósztregován a 2 napos Madách Imrét és arról értekeztek az angyalok, hogy ha Kölcsey Ferenc Himnuszán felnőve alkotni kezdenek, abban az országban jó lesz magyarnak lenni.

‡ A MagyAr Katolikus Lexikon szerint: „A szentpáli időkben a himnusz szó azonos jelentésű volt a zsoltárral és az ódával”
Szent Ágoston is ebben az általános értelemben határozta meg a himnusz fogalmát: „HIMNUSZNAK MONDJÁK AZ ISTEN DICSÉRETÉT ÉNEKBEN”
Cs. Varga István szerint: „A ZSOLTÁROK KÖNYVE A HIMNUSZ MŰFAJÁNAK REPREZENTATÍV GYŰJTEMÉNYE”

Bedrick Smetana: Moldva – Az örök szabadság eszménye dalba öntve a Habsburg ellenében. Hallgassuk meg!

‡ A Zsoltárok és a Himnusz kapcsolata a Magyar Kultúrában különösen erős.
A 90. Zsoltárt, a Magyar Zsoltárt gyakran énekelték ünnepi alkalmakon és ma is a temetési szolgálatunk első éneke.
Trianon-átka után a határon túli magyarok sokáig a betiltott Magyar Himnusz helyett énekelték.
KÖLCSEY FERENC HIMNUSZA PEDIG AZ EGÉSZ VILÁGON A LEGBIBLIKUSABB NEMZETI HIMNUSZ!
Első versszakának minden sora bibliai igehely.

Reményik Sándor: „Eredj, ha tudsz” 1918 – Részlet Koltay Gábor filmjéből: Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet – Főszereplő Rékasi Károly színművész

Hazajáró – Számvetés 8. – „Eredj, ha tudsz” – 2017. december 31. Tekintsük meg a két hazafi csodálatos alkotását Reményik Sándor lelkiségében!

‡ A Magyar Himnuszt mielőtt még Gyula Városának zseniális zeneszerzője megzenésítette volna, a 130. Zsoltár dallamára énekelték.

Kiss Kata: Szétszórt gyöngyszemekhez – Hallgassuk meg a hitvalló éneket Kölcsey Ferenc sírjánál Szatrmárcsekén

‡ Mi, akik vagyunk még kevesen és árván, de mindig hűséggel a strázsán, a hivatalosok szerint a megkereszteletlen B-közép, megoldott sarukkal alkotjuk e hétvégi dolgozatunkat is, köszönve Istennek, hogy mi magyarok kaptuk a világ legszebb országát, leggazdagabb nyelvét, melynek ríme 2 millió, szókincse 10 millió, legszebb Himnusza pedig nem uralkodót éltet, hanem Istent dicsőít.
E tudás teremtette meg a leggazdagabb kultúrát a világon. Aki pedig választott nép lehet e teljesítmény jussán az a magyar, és nem a zsidó!
Hamvas Bélával mondjuk: „A világot transzcendens derűvel szemléljük”
Egyik kedves könyvem 220 oldalon mutatja be a Magyar ízlést tárgyiasult formában. A sok száz fotó szakmánként és tájegységként muzsikálja be a varázst, pl. a hortobágyi csikós cifraszűrje, vagy a bakonyi kanász mellénye, kalotaszegi konfirmandus leány pártája gazdagabban díszített, mint Európa legfőbb uralkodóinak ruhatára. Hímzés, szövés, varrás, faragás, kerámia, tudomány, építészet, sport, zene, ének, irodalom, népmese, néptánc, könyvművészet, filmművészet, földrajzi felfedezések, gasztronómia utolérhetetlen Himalája-magasságába emelkedett, honnan szánakozva néz le a többire a Nap. “Mi lett volna belőlünk és hova teljesedett volna ki kultúránk?, ha békén hagynak 1100 éven át.” (Makkai Sándor Erdélyi Református Egyházkerület püspöke 1926-1936, író)
És pont!!!

Kárpátia zenekar: Pásztortüzek – Hallgassuk a fentieket!

Ft. Prof. Dr. Dr. Csohány János theologiai professzor, egykori Kedves Tanárom tőle megszokott színvonalon egy kiváló dolgozattal ajándékozta meg ezúttal is Kedves Olvasóinkat A Magyar Kultúra Napján. Fogadjuk szeretettel jó szívének kedves áldozatát!

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. 1823. január 22-e szerepel Kölcsey Ferencnek a Himnusz kéziratán, ezért az ünnep dátuma. Az ünnepen, a legkülönfélébb helyeken rendeztek megemlékezéseket. Szatmárcsekén, a Himnusz szülőhelyén ökumenikus istentiszteletet tartottak.

1989 óta lépett elő a Magyar Kultúra Napjává Himnuszunk születésnapja. Az akkori ellenzék javasolta, hiszen a polgári ellenzék nemzeti részének szent volt ez az alkotás. Benne látta kicsúcsosodni a magyar kultúra alkotásait. A rendszerváltoztatás illúziójára készülő kormányzó pártnak fontos volt, hogy kedvére tegyen az ellenzék nagyobb részének, különösen, ha az nem veszélyeztette hatalma átmentését. A Himnusz születésnapjának megünneplése nem zavarta köreit. Korábbi ideológiai aggályai már elmúltak. Akkor már nem is volt ideológiai alapon szervezett párt.

Az ideológia kihullott a párt alól. Megcáfolta az idő. Utópiának bizonyult az egyedül tudományosnak hirdetett világnézet. Egy valláspótlékkal kevesebb lett. Gyors léptekkel tartottak a hatalmon lévők az általuk annyit kárhoztatott, sőt nálunk megszüntetett kapitalizmus felé. Már nem volt számukra halódó. Nem volt elvetendő az embernek ember általi kizsákmányolása. Nagyon is kívánatos. A magántulajdon ismét szent lett, háromszor szent. Ők akkor már szép csendben, de annál gátlástalanabbul vették saját magántulajdonukba a vagyonunkat. A nép vagyonát, ahogy addig fennkölten prédikálták. A nemzeti vagyont, ahogy a közgazdaság tanítja.

Reagan és Gorbacsov akkor már eljutott odáig, hogy a Szovjetunió kiengedi a „népi demokratikus” országokat uralmi köréből. Németország egyesülhet újra. Országunk urai tudták, hogy magukra hagyja őket a „nagy testvér”. Az új helyzetben aligha tarthatják meg politikai egyeduralmukat. Gazdaságivá konvertálták hát hatalmi tőkéjüket. Készültek az ideiglenes háttérbe vonulásra. Még a halálbüntetést is eltörölték. Ezért aztán engedték, hogy kapjon emléknapot a magyar kultúra és az miért ne legyen a Himnusz születésnapján. Hogy a Himnuszban Isten is előfordul, kit érdekelt az már akkor közülük.

1948-49 táján bezzeg másként látták a Himnusz helyzetét. A hatalom megragadásának mámorában bevezették a Köztársasági indulót. Az ünnepségeken azt játszotta diszkréten a zenekar és azt fújta tele torokkal a betanított közönség, hogy „Elnyomás szolga sors/ Ez volt a rend ezer évig./ Hullt a pór, hullt a gyereke,/ Dologtalané volt az ország,/ Míg a nép hordta a terheket,/ A múltba néző csupa sebet lát.” Ekkor kereste meg Rákosi Illyés Gyulát, hogy írjon új himnuszt, vagy „korszerűsítse” a régit, Kodályt pedig, hogy zenésítse meg. Kodály azonban úgy nyilatkozott, hogy jó a régi úgy, ahogy van. Aztán hamarosan elhallgatott a Köztársasági induló és az ünnepségeken úgy konferálták, hogy „hallgassuk meg a Himnuszt”. Éneklése tilos lett, de nem is lehetett volna, mert áthangszerelték, hogy ne is lehessen a zenekarral együtt énekelni. A Himnusz végső akkordjai helyett belevágott a zenekar a szovjet himnusz dallamába és végig játszotta. Az iskolákban oroszul és magyarul megtanították az akkor éppen érvényben volt szovjet himnuszt és ha úgy adódott a kórus „lelkesen” elfújta, hogy „szabaddá lett népek örök szövetsége,/ A nagy Oroszország műve e frigy…”

A forradalom alatt elfoglalta méltó helyét a Himnusz. Zengett tele torokból. Nem kellett hozzá zenekar sem. A hangján szólt és ha Jerikó falai nem is, de szobrok dőltek, csillagok hullottak le. A szabadságharc leverése után új címert kapott az ország. A heraldikai képtelenségként megfont búzakoszorúba nagy nemzeti színű pajzsot állítottak. A Himnusz is játszódott, most már a szovjet nélkül, de némán kellett hallgatnia a közönségnek. Csak semmi éneklés, mert akkor ki tudja mi lesz.

A rendszerváltozás úgy találta a magyar lakosságot, hogy már nem is akarta énekelni a Himnuszt. Beletörődött, hogy azt nem szabad, majd, hogy nem kell, végül minek énekelni, és legvégül, hogy nem is tudja énekelni a Himnuszt. Nemzetközi sporteseményeken az idegen sportolók lelkesen éneklik saját himnuszukat, a magyarok ilyenkor kukán álltak és látszott sokukon, hogy bár csak érne mielőbb véget az a kínos jelenet, amikor nekik nincs mit tenniük. De néma maradt a sportesemények magyar közönsége is, ha szólt a magyar Himnusz. És ez így volt az utóbbi tizenkét évig a szabadság beköszönte után is. Sok szem üresen mered a semmibe és sok száj mozog némán – rágja egykedvűen a rágógumit. A szívek még nem szabadultak fel. A Himnusz elnémítása túlságosan jól sikerült. 1989-ben megengedhették az elvtársak a Himnusz születésnapjának és azon a magyar kultúrának ünneplését, mert meg voltak győződve, hogy a Himnusz kérdését ők elintézték negyven év alatt. Kihalt a dallama és kihalt éneklésének a mersze. Szégyen lett nyilvános éneklése. Visszaszorult a templomokba, mint a vallás. Már mint a keresztyén vallás. A buddhista, a mohamedán, a Krisna-tudat, stb. pedig miért énekelné templomában is.

A magyar kultúra tanítása az utóbbi évtizedben kezdi áthatni az iskolázást, a közvélemény formáló eszközöket. És ez így van jól. Meg kell ismerni a Himnuszt. Igazi tartalmát, szövegét, legalább első versszakát kívülről és énekelni is tudni. Mindenek előtt pedig szeretni, mit szeretni, rajongani érte, hogy átforrósodjék érzelmünk, amikor felcsendül és boldogok legyünk, hogy énekelhetjük. Hadd hallja a világ, hogy magára, s Himnuszára talált a magyar. Benne reményt lát és ígéretet. Csak a széthúzás helyett legyen egymásra találás és akkor a poklok kapui sem fogják megdönteni.

Csohány János

Bedrick Smetana: Moldva – Az örök szabadság eszménye dalba öntve a Habsburg ellenében. Hallgassuk meg!

‡ Kérdezi a konzum világ: „Miért van szükségünk kultúrára? Mi haszon származik ebből? Minek a szépség tökéletes kifejezése művészetekben?
Mi a B-közép úgy gondoljuk, hogy kötelességünk évezredes kultúránkat megőrizni, gondozni és hozzá tenni a mi munkákat is.
Imádkozzuk és énekeljük a Zsoltárban: „KEZEINK MUNKÁJÁT TEDD MARADANDÓVÁ” – A régiek is imádkozták és és énekelték, az Úr pedig meghallgatta.
Képesek vagyunk arra, hogy a szimbolikus, metafizikai, transzcendes világot fizikailag is létrehozzuk, valósággá tegyük.

Ft. Prof. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök Úr igehirdetése a Himnusz születése évfordulója alkalmából a Budapest Szabadság-téri Hazatérés Templomából!
Hallgassuk meg szeretettel a legnagyobb kálvinista lángész bizonyságtételét, halhatatlan életművének egyik gyöngyszemét!

(Az igehirdetést a képre kattintva, új lapfülön hallhatják!)

Wass Albert – Nemcsák Károly: A bujdosó imája – Nincs szó, mely méltatni lenne képes az író és a színművész szavait!

‡ Mint a mai nap mi is, a magyar kultúrát életben tartó és együtt ünneplő emberek, akik közösen vallhatjuk és kimondhatjuk József Attilával,hogy: „ez a mi munkánk és nem is kevés”.
Amivel eljutottunk a 104. Zsoltárig: „A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává”

Sinka István: Szállnak a vadlibák – Hallgassuk meg Nagyszalonta bojtárjának mágikus erejű versét Békéscsaba szeretetébe szervezve!

‡ Jaj az Isten reáfújt a szívemre! Aranyat fújt az Isten szívemre!

Vörösmarty Mihály: A magyartalan hölgyhöz – Laurát messze fújta a globaló szele, de mi azért haza-várjuk!

Vörösmarty Mihály

Mert szép vagy, kellemid
Varázsát bámulom;
Mert jó vagy, tisztelet
Díjával áldozom;

Mert lelkes vagy, s veled
Mulatni kegyelem,
Hódítva von feléd
A leghőbb szerelem.

De mert e hon baján
Nincs szűdben fájdalom:
Ez fáj, s szerelmemet
Tört szívvel gyászolom.

E Turul – madár szárnyai őrizze a hont!

Jó szívvel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe az alábbi írásokat!

Ajándék az unokától
(Az írás, a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Mártír vagy áruló? – Hollós István 56-os kivégzett, akiről nem esik szó Érmihályfalván
(Az írás, a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Irodalmi Nobel-díjra jelölték
(Az írás, a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

125 éve született az egyik legjelentősebb magyar ókortudós, Kerényi Károly
(Az írás, a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira
(Az írás, a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Hun királyi korona – kínai múzeumban!

Hun királyi korona – kínai múzeumban!

NAGYON ÉRDEKES! A HUN KIRÁLYI KORONA

Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak.
A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint Kr.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek.

A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható.
Tavaly az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezen a fényképen az igazi ősi Hun Korona látható.

Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta-hun-avar-magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik?
Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az Kr. e. V-III. századból való.
Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek ítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl.: Kr. e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Attila hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II-IV. században, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számára is természetes államforma volt.

Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak pedig koronája volt.
A korona szó felismerhető gyöke a ‘kor’, ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a ‘kör’ ős-szó. A korona szó másik része az ‘ona’ a hun -magyar ‘ana’ , ‘anya’. Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona,’köranya’ a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban.
A kerecsensólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű, érdek nélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába.

A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: ‘sár’= tüzes, izzó, kány = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kosok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus – Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mitikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez.

A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személya Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgál.

Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun-magyar folyamatosság értelemszerű.

Dr. Bíró Dénes

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2022. január 22.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
origo.hu
szirom.hu
erdelyinaplo.ro
3szek.ro
haon.hu
emf-kryon.blogspot.com
magyarhirlap.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.