Kedves Testvérek!
Mai ószövetségi igénk: A királyok második könyve 3. részének 16-17. versei:
16, Így szólt: Ezt mondja az Úr: Csináljatok sok gödröt ebben a patakmederben.
17, Mert ezt mondja az Úr: Nem láttok szelet, nem láttok esőt, mégis megtelik ez a patakmeder vízzel, és ihattok ti is, meg a jószágaitok, az állataitok is.
Charles Haddon Spurgeon gondolatai:
Három hadsereget fenyegetett a szomjanhalás réme, de az Úr közbelépett és megmentette őket. Noha nem felhőt küldött, sem esőt, mégis bőségesen ellátta őket vízzel. Istent nem kötik a természeti törvények. Ő bölcsességének és hatalmának új meg új bizonyítékaival tudja meglepni népét. Ily módon többet megismerünk Istenből, mintha a dolgok a maguk természete szerint folynának. Ha az Úr nem is úgy lép közbe, ahogy mi azt várjuk, kívánjuk, vagy feltételezzük, így vagy úgy mégis gondoskodik rólunk. Nagy áldás, hogy felülemelkedhetünk az ok-okozati törvényeken és figyelmünk a nagy Végső Okra terelődik.
Van-e elég hitünk ahhoz, hogy ma “gödröt” ássunk, amely megtelhet Isten áldásával? Igen gyakran hiányzik belőlünk a valódi hit az ilyen gyakorlati lépések megtételére. Legyen a mai nap az imádságok beteljesülésére való várakozás napja. Mesélte valaki, hogy egy gyermek esernyőt vitt magával arra az összejövetelre, amelyen esőért akart a gyülekezet könyörögni. Ilyen őszinte bizalommal várjuk mi is biztosra, hogy az Úr kiárasztja ránk áldását. Csináljunk hát sok “gödröt”, és számítsunk azok megtelésére.
107. zsoltár: Dicsérjétek az Urat, mert nagy ő jóvolta…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu