Nagy tévedésbe estünk, ha a bűntől való tudatos szabadulást összetévesztjük a megváltás bűntől megszabadító hatalmával. Egyetlen ember sem tudja, mi a bűn, amíg újjá nem születik. Az a bűn, amit Jézus Krisztus a Golgotán magára vett. Valóságos szabadulásom bizonyítéka az, hogy felismerem magamban a valóságosan bűnös természetet. Jézus Krisztus váltságművének végső kihatása által ismeri meg az ember, hogy mi a bűn, azaz ha részesül az Ő feltétlen tökéletességében.
Megfigyeltem, milyen ünnepélyesség van azok arcán akik temetési előkészületeket tesznek. A halál a legkomolyabb esemény. Így mentek az asszonyok is húsvét reggelén bebalzsamozni azt, akit szerettek. Elbúcsúzni is szerettek volna, de volt egy gondjuk: a kőajtó, mely bezárja a holtat. Ki hengeríti el? Hogyan férhetünk ahhoz, akit szeretünk? Akadálya van cselekvésünknek, szándékainknak, vágyainknak! De az ajtó el volt téve. Isten hagy szeretni, tenni, éledni.
Tehát a bírák, a jelenlévők, a nagytanács tagjai fogukat csikorgatták és elhatározták, hogy megölik az apostolokat. Ebben a pillanatban feláll a legtekintélyesebb tanácsúr, Gamáliel, aki ekkortájt a zsidó világban hatalmas tekintélynek örvendett. Ha Gamáliel mondott valamit a népnek, nagyon komolyan vette mindenki. Ő kora legnevesebb tanára, „professzora”, csodarabbija, a tekintélyek tekintélye. Nála tanult Pál apostol is.
Nem minden hívő tanult még meg Krisztus nevében imádkozni. Az imádságnál pedig nagyon fontos, hogy ne csak Krisztus érdeméért kérjünk valamit, hanem az Ő nevében, mintegy a Tőle nyert felhatalmazással is kérjünk dolgokat. Bizonyára nem fogunk hiábavalóságokat kérni, ha Krisztus nevében könyörgünk, mert ezzel gonoszul káromolnánk áldott nevét. Csak úgy merjük odatenni imánk végére a nevét, ha igaz ügyért könyörgünk. Ilyenkor viszont bizonyosak lehetünk, hogy Isten meghallgat minket.
Dávid, eme zsoltárnak a szerzője, menekül az őt fenyegetők elől. Visszaemlékezve az ő földi sorsára ez a kép többször is előjön: bujdosni, szaladni kell, hogy az életemet mentsem. Vajon milyen érzéssel lehet így élni? Arra kell ügyelnem és figyelnem, hogy mikor, honnan tör rám az ellenség. És ez lelkileg nagyon megviseli az embert. Nincs egy nyugodt percem. Lehet, hogy te is menekülsz valami, vagy valaki elől.
