Újra hirdetik az apostolok az Igét egész Jeruzsálemben. Nem titokban, hanem a jeruzsálemi Nagytemplom egyik tágas csarnokában. Hiszen ők még zsidók, zsidókeresztyének, joguk van elmenni a templomba. A Salamon csarnokában jönnek össze. A régi ószövetségi szokás szerint bárki hirdetheti, taníthatja az Igét, aki kezébe veszi a tekercset. Péter, János, vagy valamelyik apostol hirdeti az Igét.
Szegény Jeremiás! De, miért lenne szegény? A síró próféta Isten kiválasztott és igen nagyra becsült szolgája volt. Az emberek gyűlölték, mert az igazságot szólta. A neki olyan édes Igét keserűnek találták hallgatói, Ura előtt Jeremiás mégis kedves volt. Isten megparancsolta neki, hogy maradjon meg a hűségben, akkor Ő mindvégig szólni fog rajta keresztül. Bátran, és az igazat kellett szólnia az emberekhez, Isten rostáján kellett megrostálnia azokat, akik magukat hívőnek nevezték, mert csak akkor lehetett Jeremiásé ez az ígéret: „szószólóm lehetsz”.
Az Újszövetség legcsodálatosabb hittani műve Szent Pál Római levele, legcsodálatosabb etikai műve pedig Szent Jakab levele.
Bibliaolvasó kalauzunk szerint napi igénk, melynek alapgondolata, hogy az igazi hit jó‑cselekedetekben gyümölcsözik.
Az erkölcstől elválasztott hit képmutatás.
A szó kereszténységével szemben a tett kereszténységét
A 15. verset megelőző versekben Jézus arról beszél a tanítványainak, hogy ha hisznek benne, képesek lesznek olyan és azoknál nagyobb cselekedeteket véghez vinni, mint amiket ő tett! Az Atyához menve pedig teljesíti a tanítványok kéréseit, hogy ezáltal is dicsőség szálljon az Atya nevére. Ezek után hangzik el, hogy mi lesz, ha a tanítványok nem „csak” hisznek Jézusban, hanem szeretik és megtartják beszédeit – IGÉJÉT. Ha a tanítványok szeretik Jézust és megtartják parancsolatait, Jézus kér az Atyától számukra egy másik PÁRTFOGÓt, azaz ügyvédet, tevékeny segítőt, aki szolgálatukat segíti.
A hívő ember kérései másféle dolgok felé irányulnak, mint a hitetlen emberé. Ezeknek elérése lelkileg gazdagabbá teszi őket, de ezek között is sokan vannak, akik nem kapják meg, amit kérnek. Miért? Azért, mert olykor a hívő ember is imádkozhat hit nélkül. Ez azt jelenti, hogy imádságába belekeveredik a kételkedés, maga sem hiszi komolyan, hogy megkapja, amit kér.