„Egyszer csak megjelent Júdás” /Szent Márk evangéliuma 14:43/”

Magyar Testvéreim!

Júdás sötét alakja magasodik fel a passió félhomályában. A legrejtélyesebb, sőt egyenesen megoldhatatlan embertitok. – Mi volt árulásának igazi oka? – Mi vitte őt Jézus környezetébe és mi tartotta ott? Hihetetlen pimaszság a Júdás csókja, de ésszerű. Igazi példája annak, hogy amikor valaki aljasságra határozza el magát, már mindegy, hogy abban milyen mélyre süllyed. Mi lett a vége?
Mindezekre az evangélium írói nem adnak feleletet, s amit leírnak öngyilkosságáról, nem elegendő. Maga Isten rejtette itt el a racionális magyarázatot előlünk, hogy lássuk meg az ember szörnyű leromlását, erkölcsi züllöttségét, lelki hitványságát. Mi Urunk Jézus Krisztus királyi öntudattal intézi saját sorsát, melyben tündököl Isten akarata, mely a gonoszságot a legnagyobb jó forrásává teszi.
Goethe egy szép művében tisztelgett népének egy régi hőse előtt, ki elbukott a spanyolok elleni küzdelemben, de a szabadság eszméje mégis diadalmaskodott. E történetet öntötte drámai fenségű dallamba majd Beethoven, mely egybeforrt a világtörténelem legtisztább, legszentebb és legigazabb forradalmával.
A kicsiny magyar nép a kommunista világ rabláncon tartott 100 milliós keleti táborának magányos hőseként szembeszállt az akkori világ leggonoszabb eszméjével és az azt megtestesítő leghatalmasabb katonai erejével a szovjet Vörös Hadsereggel.

Hungarian Revolution 1956 Beethoven: Egmont-nyitány. Hallgassuk meg a művet!

Júdás, az egyetlen júdeai a galileai tanítványok között. Vonzódott, inkább érdeklődött Jézus iránt, mert az élet nagy kockázatában ígéretet és lehetőségeket sejtett benne.
Politikai érvényesülést keresett Jézus mellett. Ha „földi forradalma bejön Jézusnak”, ő befutott ember. Ő Jézustól politikai sikereket, világi vállalkozásokat és kalandokat várt.
HÁNY ILYEN JÚDÁS SZEGŐDÖTT A KOMMUNISTA PÁRTBA 1945 UTÁN? – ÉS LETT NÉPE ÁRULÓJA? Júdás lassanként teljesen kiábrándult Jézusból, s Őt az élet nagy árulójának tartotta. Úgy érezte, hogy Jézus őt megkárosította és elárulta. Éles politikai tekintettel látta, hogy Jézus sorsa meg van pecsételve.
Júdás nemcsak hogy nem hitt Jézusban, de lelke tökéletesen üres maradt előtte. A legkedvezőbb stratégiai pont a Sátán számára.
De mindig többségben vannak az igazak, kik háromszor verik vissza a Sátán kísértését, mindig a testté lett Ige igazságával.

1703 Rákóczi Ferenc
1848 Kossuth Lajos
1956 Magyar Nemzet
Minden száz évben egyszer talpra állunk kínzóink ellen.
Mindszenty József, Márton Áron, Ravasz László, Brenner János, Sass Kálmán, Ordass Lajos, Gulyás Lajos, Csiha Kálmán, Hegedüs Lóránt a galileai tanítványok jézusi örökségét élték és hirdették.
A félelem, az embertelenség évei beleégtek szegény magyar népünk életébe a XX. század folyamán. Az első háború millió áldozata, Trianon átka, 24 év kemény de reménykeltő negyedszázada után beleszakadtunk a pokolba. 1948-1956 között volt hogy 150 ezer ember volt bebörtönözve egyszerre, az internáltak száma elérte az 50 ezret.
Csak Hortobágyon 19 internáló terület volt kijelölve. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Péter Gábor voltak a terror állam és a rettegett AVH mindenható urai. Iratok szerint zsidó származásúak. Testi, lelki, szellemi megkínzottak száma felbecsülhetetlen a hazában, a kivégzettek számát 6 ezerre teszik a források.
Népünk nemes lelkiségét mutatja, hogy az internáltakat befogadó falusi emberek testvérként próbáltak enyhülést nyújtani a kisemmizett honfitársaknak, hiszen őket is sújtotta a zsarnokság, csak más dimenzióban.
1956. október 23. RÉGI DICSŐSÉGÜNK ITT KÉLT FEL AZ ÉJI HOMÁLYBÓL

Beregszászi Olga: Piros a vér a pesti utcán. A legszebb hangú énekesnő dalát hallgassuk meg!

Egy „mondatot írt” Illyés Gyula a zsarnokságról, Somlay Artúr színész óriás öngyilkossága megrázta a szabad világot, Sinkovits Imre fiatal színész király a börtön cellák mélyén olvasta Petőfi verseit.
Milyen gyáva és ostoba a hatalom, hogy száz évvel Petőfi és Bem dicsőséges tettei után még mindig retteg pusztán nevüktől. Szimbolikus üzenete volt 56 -nak, hogy a Petőfi és Bem szobortól indultak el ifjaink, szép arcú magyar asszonyok és ezermester munkások, hogy őseik példája nyomán lemossák a gyalázatot a nemzet nevéről.
Az AVH és a szovjet tankhadosztály 25-én megkezdte a népirtást. A Parlament előtti téren százak hevertek holtan.

Mindszenty József

„A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.”

Albert Camus

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”

Bibó István

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

A dicsőséges 12 nap győzelemre vitte a legyőzhetetlen magyar szabadságeszményt. 1849-ben a tízszeres túlerő győzött Világosnál, jó száz évvel később ismételt a történelem.

Márai Sándor: Mennyből az angyal. Hallgassuk meg a verset Csurka László színművész előadásában!

A Biblia mindig nevén nevezi a történetek szereplőit. Minden perc 56! – mondottuk! Aztán teltek az esztendők. 30. évfordulón Berecz János még fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalom hőseit. Pongrácz Gergely, Rácz Sándor, Mansfeld Péter, Tóth Ilonka, Wittner Mária és sok-sok ezren bűnözőkként voltak nyilvántartva szinte 89-ig.
Az 50. évfordulón az MSZP-SZDSZ kormány rendőrsége verte földig a békés megemlékezőket, köztük e sorok íróját is Pesten, a Belvárosi Színház előtt.
A 62. évfordulóig még senki nem állt bírái elé, a FIDESZ-KDNP kormány kivárja, míg az utolsó gyilkos is pokolra kerül, már csak öten kapják a megérdemelt luxusnyugdíjat.
A magyar nép több évezredes történelme folyamán mindig a szabadság, igazság, szeretet eszménye mellett szállt síkra, és ha úgy hozta a sors,ragadott fegyvert.
Soha nem a rablás, haszonlesés, mások kifosztása indította a barikádokra. Végvári harcosként csak a saját jussát védte a zsarnokkal szemben.
Tűrte a megaláztatást, belegázoltak lelkébe, méltóságába, becsületébe, hitébe.
Már nem tudta, mi fáj jobban? A szovjet, vagy a helyi szovjet ádáz terrorja.
A parancs úgy szólt, hogy mindenkire lőni kell, legyen katona vagy civil. Földről, levegőből, minden irányból. Budapest, Debrecen, Mosonmagyaróvár, Lajosmizse, Tiszakécske, Salgótarján és sok más település utcáin temetetlenül hevertek a holttestek.
Moszkva rettegett, mert tudta, hogy a gyűlölt kommunizmus falán a kurucok rést ütöttek, és az elcsatolt területek magyarjai szintén a forradalom szent ügye mellé álltak.

„Az Irásoknak azonban be kell teljesedniük” – mondta Jézus.

Befejezésül szóljon a Kárpátia zenekar karizmatikus dala: Neveket akarok hallani – Wittner Mária. Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2018. október 20.

A képek forrásai:
napitortenelmiforras.hu
mek.oszk.hu
hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük