Napi ige és dicséret (2024. január 27.)

A szolgálatban álló keresztyénnek meg kell tanulnia, hogy Istennek nemes gondolkodású embere legyen nemtelen dolgok tömkelegében is. Ne mentegesd magad soha, pl.: „Ha valahol másutt lennék!” Istennek minden embere közönséges ember, és csak az ügy teszi rendkívülivé, amit Ő bízott rá. Hacsak nem az igazi ügy tölti be gondolatainkat és melegíti át szívünket, kihullunk a rostán, mert hasznavehetetlenek lettünk Istennek.

Continue Reading →

„Uram, kihez mennénk?” (Szent János apostol ev. 6:68)

Korunk egy híres tudósa leírta, hogy a történelemnek egy olyan korszakába léptünk, hogy gazdaggá válik technológiában és szegénnyé emberségben.
Szeptember hónaptól már Magyarországon is egy okos-telefon intéz minden ügyet a digitális és virtuális világban pillanatok alatt.
Személyi okmány, pénzügyek, utazás, adatküldés, vásárlás, fényképek, beszélgetés – lehetőségeinek egész tárháza rejlik a chipek mélyén.
(Emlékszem tisztán, hogy örült mindenki szolgálati helyünkön éppen 30 esztendeje a jómódú Tiszadada és Tiszalök településeken, hogy évek várakozása után mindenkinek lehet vezetékes telefonja.)
A Bibliában a szívet a szabadság és a döntéshozatal helyének tekintjük, amely az integritást és egységet szimbolizálja, miközben az érzelmeket, vágyakat és álmokat is bevonja.
A szív bölcsessége az az erény, amely lehetővé teszi számunkra, hogy integráljuk az egészet és a részeket, döntéseinket és azok következményeit, nemességünket és gyarlóságainkat, múltunkat és jövőnket, egyéniségünket és nemzethez tartozásunkat.

Continue Reading →