Az ember élete kincskeresés. Ezért futunk, ezért küzdünk, ezért fogunk merész, élettékozló vállalkozásba. A kincsért öl az ember, s a földi kincsért sokszor a mennyei kincsét, az üdvösségét is ráfizeti az ember. Mindannyiunknak kincs kell és ebbe a kincs utáni vágyakozásba néha bele is halunk. A legtöbb embernek nem boldogság, hanem kincs kell. Kívánjuk a kincset mi magunk is, míg eljön az idő, hogy a tűnő évekkel az egészség is eltűnik, s rádöbbenünk, hogy az egészség többet ér, mint az arany garmada s a gyémántok hideg csillogása.
Keresztény élet becsületben és örömben
Fárasztó olyan emberrel beszélgetni, akinek alaphangulata az elégedetlenség, a panaszkodás, a zúgolódás.
Itt semmi nem jó, minden rossz, mindig mindenről más tehet.
Mindig sóvárog valamire, valakiére, ami számára persze elérhetetlen, ettől pedig frusztrált és stresszes az élete, hiányzik belőle az öröm és az elégedettség.
Kishitűség, hitetlenség, pesszimizmus okozza ezeket.
A megkeseredett lélek szomorú, nem tud örülni szeretteinek, a világnak, az életnek.
Újszövetségi napi igénk szerzője Pál apostol emberileg nagyon nehéz, mondhatnánk kilátástalan helyzetben van.
Ártatlanul börtönben sínylődni beszélhetetlen balsorsos iga.