Isten embereinek meg van a képessége, hogy belenézve az eljövendő idő történelmet hozó sodrásába, féltő szeretettel intenek, óvnak és szeretnek, – őrállóként felelősséget viselve a reá bízottakra.
Ez a levél újszövetségi olvasmányunk szakasza, amelyben Pál apostol az idői és történeti gondolkozáshoz leginkább alkalmazkodott, a Krisztus-hit abszolút voltát, természetét és örök érvényét leghatározottabban kifejtette, s mindezt sok gyakorlati és pásztori tanáccsal gyümölcsözővé tette.
„Krisztus-biztos hit” szilárd alap, gyümölcsöt termő, Lélektől jövő szeretetközösséget ajándékoz a reménységen túl a Kolosséban lakóknak.
Mert nem csak a jövő áll készen, a jelenben is megtartó közösség épül e szilárd reménység köré.