Az 55. zsoltár írója a teljes belső és külső, egyéni és közösségi bűnözöntől kínzott élet terhét Istennek átadó s így megingathatatlan hitvalló szív megszólaltatója: „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” – Ismeretes ez ige teljességét kihangsúlyozó példaszó. Egy országúti nagy batyus, roskadozó vándort egy szekeres gazda utolér és felvesz saroglyájába. De nemsokára jajgató „nem bírom!” sóhajokat hall hátulról. Odanéz: Hát a batyut miért nem teszi le? – Mert annyira már nem akarom a lovait terhelni! – szól a válasz. – Jaj annak, aki személyes önmaga elvontságát Istenre bízza, de konkrét terheit már Őreá vetni nem meri.