„Öröm koszorúzza fejüket örökre…” Az „akédia” – a szív szomorúsága, elcsüggedése – a keresztény egyházban régi időktől fogva a halálos bűnök egyikének számít.
„Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!” (Zsolt. 100,2) – szól hozzánk az Írás. Ezért adatott nekünk az életünk, és ezért tartatott meg idáig. Nem csak a hazahívottaké, hanem a miénk, élőké is az öröm, amelyet senki sem fog elrabolni tőlünk. Ebben az örömben egyek vagyunk velük, a szomorúságban azonban sohasem.