Nem mindenki tud várakozni: a jóllakott, az elégedett és tiszteletlen ember nem tud várakozni. Várakozni csak azok tudnak, akik egyfajta nyugtalanságot hordoznak magukban, és azok, akik a világban a legnagyobbra hódolattal tekintenek fel.
Így az adventet csak az lenne képes ünnepelni, akinek lelke nem hagy nyugalmat, aki magát szegénynek és tökéletlennek tudja, s aki sejt valamit annak nagyságából, akiről megjövendölték, hogy el fog jönni, és aki előtt egyetlen lehetőségünk az, hogy alázatos tisztelettel meghajolunk előtte, várva, hogy ő hozzánk hajol – maga a Szent, az Isten, a jászolban fekvő gyermek által.