Északról délre, sziklás Júdeában ereszkedik alá egy férfi és egy asszony. Az asszony fiatal, halovány, fáradt és várja az ő idejét. Nehezen megy, többet ül, mint jár. Mellette egy komoly, gyöngéd férfi. Mindketten szegények; egy názáreti iparos és felesége ezelőtt 2000 esztendővel. Nemsokára megszületik a gyermek. Ki törődnék vele, hisz éppen ebben az órában legalább tízezer gyermek született a földön, s egyik sem volt ismeretlenebb, mint ez.
Lélek kupolák alatt érkeztünk meg a teremtés hajnalától az Ószövetség messiási jövendölésein át a négy adventi vasárnapig.
Van akit gyász és betegség, gondok és próbák, vereségek és veszteségek súlyos keresztje roskaszt.
Más egészséget és boldogságot, eredményt és sikert, örömet és nyereséget könyvel el az esztendő mérlegén.
Csönd kupolák sors-mentő nagy építőművésze Szent Urunk, aki életünk és szívünk fölé is húz egy sátrat, hogy óvjon bajtól, veszedelemtől.
Bármi legyen is, igaza van bölcs Salamon királynak: „Mindezek megváltozhatnak”
Ezért épít az Ószövetség bölcsőt Jézusnak, mert várja a Gyermek érkezését.
Beteltek az Ószövetség prófétáinak jövendölései, a zsoltáros imádságai, a szenvedő népek váradalmai, a természet törvényei, a történelemben az üdvtörténet igenné, ámenné, életté lett.
Származás krónikája, születési hely és körülménye, Keresztelő Szent János útkészítő prófétai bizonyságtétele építi az utat a megtérés, bűnbánat és megbocsátás evangéliumával.
A Gyermek kettős természetében a pásztorok és a keleti bölcsek meglátták a prófétát, a királyt és a főpapot egy személyben, melyet kifejeznek kedves ajándékaik.
Belenézve az Írásokba, majd a Gyermek szemébe, látták eljövendő szenvedéseit, váltsághalálát, temetését, feltámadását, megdicsőülését, Szentlelkének ígéretét.
Ők valamennyien adventi emberek, akik várakoztak az Úr eljövetelére.
II/1. TELJES E SZÉLES VILÁGON
A psalmust elvégezvén, imez HYMNUS kevetközik, melyben dicsérjük az Istent, és hálát adunk őnéki a Krisztusnak csodálatos megtestesüléséről, és őbenne a két természetnek egyesüléséről.
Mely hymnusnak Sedulius Presbyter a szerzője.
A solis ortus cardine, etc.
Komjáti Graduál, 210v old.
