Napi ige és dicséret (2025. május 22.)

A Hegyi beszéd hallgatói a világ- és üdvtörténelem legcsodálatosabb igehirdetésének osztályrészesei, melyet maga a testté lett Ige mondott el számukra, kinek „minden egyes szava, megannyi áldott és szent eleven darab az ő kivételes életéből, amint száll-zeng át időn és lelkeken, minden rezdülésével újra meg újra – emel, hevít, gyógyít és felmagasztal” (Ravasz László)

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2025. május 21.)

Mi ez az empátia? Magyarra így fordítaná,: beleérzés, beleélés. A tanítvány – Jézus tanítványa, aki már alkalmazza az ajándékba kapott agapét: ha szembe kerül valakivel, azt elfogadja olyannak, amilyen. Szeretlek úgy, amint vagy. Mert téged adott az Isten szeretni. Azután úgy szereti – mert ez az egyetlen kiinduló pontja -, amilyen bűnében éppen találja. Itt kezdődik az empátia. Megértem akkor is, ha nem értek vele egyet. Miért? Mert bele-érzem, beleélem magam az ő helyzetébe. Ezt gyakoroljátok, mert ez a fajta tanítványi szeretet gyakorolható. Majdnem azt mondom, hogy az agapé csak így gyakorolható, így bontható ki.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2025. május 20.)

Ha az probléma: hogyan imádkozzunk, még problematikusabb az, hogy mit. De mielőtt ennek a nyílt kérdésnek a megválaszolását megkísérelnénk a mai ige segítségével, ideje megint egyszer hangsúlyoznunk, hogy sem ez az ige, sem a Hegyi beszéd valamelyik másik „parancsa” nem hallgatható meg, mint valami jó tanács, és nem is hajtható végre, mint valami eljárás-mód, amihez csak erős akarat kell. Az imádkozás „technikáját” nem lehet megjavítani. Jézus Krisztus azért beszél minderről, amiről eddig szólott, és azért beszél itt most az imádkozásról is, hogy lássuk milyen tökéletlen és gyarló, milyen bűnös a mi magatartásunk Istennel szemben – Őnélküle.

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2025. május 19.)

Jóbhoz, megpróbáltatása idején, eljött három barátja, hogy vígasztalják őt. Sokáig hallgatásba merültek, majd mindegyik megpróbálta felsorakoztatni érveit a szenvedő ember felé. Kétségtelen, hogy a szenvedések mélységeiben járó ember szívének nem jelentettek sokat, vagy éppen semmit ezek a szavak. Ezt őszintén meg is mondta nekik Jób: „Hazug vígasztalók vagytok”.

Continue Reading →