Mindjárt az elején meg kell vallanom, hogy nagyon szeretem ezt, az olvasásra ajánlott részben szereplő példázatot, mert valahányszor olvasom, mindig egy felejthetetlen élményem jut eszembe. Hét éves voltam, amikor meghalt édesapám. Anyám elment cselédnek a városba, én meg nagyszüleimnél maradtam szülőfalumban. Egyszercsak hírül vettük, hogy Kis Sándor unokabátyám nősül. No,majd meglátjuk, mennyi tisztesség van a te Szabó famíliádban – mondta anyai öreganyám. Meghívnak-e a lakodalomba? Mert apád után téged illet a meghívás. Aztán eljött a nap, amikor a vőfélyek – hívogatók – régi módon: felpántlikázott bottal, rigmusokkal elindultak a faluba a kijelölt házakhoz.
