Egyedül maradtam. Kedveseim szétoszoltak, ki-ki az övéihez. Akik a legdrágábbak voltak nekem, azok elmentek örökös hazába. Ahhoz, Aki őket legjobban szerette és Akit ők nem tudtak eléggé szeretni. A többiek e földi életben találták meg a maguk párját s egész életükkel ragaszkodnak hozzá. Csak én maradtam egyedül. Óh, ez az egyedüllét néha nagyon a lelkemre nehezedik. Úgy szomjúhozom azok után, akik elszakadtak tőlem, mint a száraz ág elhullott levelei után, mint a bokor üresen maradt fészke tengerentúlra röppent lakója után. Vannak körülöttem drága lelkek, akik gyöngédséggel és szeretettel vesznek körül, de emberöltők távolságán át úgy tekintünk egymásra, mint két szembe találkozó hajó utasai, akik azért közelednek egymás felé, hogy örökre eltávolodjanak.
