„Halljátok, és értsétek meg!” (Szent Máté apostol ev. 15:10)

Mezőkövesd ékkövei

Magyar Testvéreim!

A török zsoldban lévő tatár horda kegyetlenül végig dúlta a Tisza, Túr, Szamos vidékét az Avas-mentén.

‡ Nagybánya hegyei hallgatagon vigyázták méhük kincseit, mely fedezetet biztosított a magyar aranyforintnak.
‡ Máramarossziget szellemi vulkánja a népek bölcsője tudott lenni, hiszen magyarok faragták, magyarok ringatták, magyarok nőttek ki belőle a nagyvilág áldására.
‡ Kőszegremete szőlő dombjai alatt húzódó pincék mélye nem csak a finom borokat rejtette, hanem menedéket adott a felégetett falú üszkei után az újrakezdéshez is.
A falú krónikása percre tudja ma is, hogy a szépséges László Erzsikét nem tudták megmenteni a rettenetes dúlásban.
Vágtázva vitte lova nyergében a tatár, zokogott a falú, hogy próbálják meg a lehetetlent, hajtsák fel érte az Alföldet is, minden rögöt, de mindhiába.
Imádkozták a rózsafüzért, kérték Boldogasszonyt, Szent László királyt, segítsen valaki, – de mindhiába, Arany János verse sem segített!

„Nem a székely, nem is Laczfi,
Kit Isten soká megtartson,
Hanem az a: László! László!
Az győzött le minket harcon,
A hívásra ő jelent meg,
Vállal magasb mindeneknél,
Sem azelőtt, sem azóta
Nem láttuk a seregnél.

Mert nem volt az földi ember,
Egy azokból, kik most élnek,
Feje fölött Szűz alakja
Látszott ékes nőszemélynek.
Koronája napsugárból,
Oly tündöklő, oly világos –
Monda a nép: az Szent László
És a Szűz, a Boldogságos.

S az öreg tatár beszédét,
Noha kétség nincs felőle,
Bizonyitá a templomnak
Egy nem szavajátszó őre:
Hogy három nap a sírboltban
Lászlót hiába kereste,
Negyednapra átizzadva
Találtatott boldog teste.”
(Arany János: Szent László, részlet – 1853. szeptember 19.)

Dalriada: Szent László – hallgassuk meg Arany János megzenésített művét

– Napok múlva egy fürkész jelentette az előmerészkedő remetei atyafiaknak, hogy: „a tatár eltakarodott Muhi irányába a matyók vidéke felé, gyászolják tovább László Erzsikét mert nem fog előkerülni többet, ellenben találtam a dombon egy suhancot, lerészegedett, elkóborolt, eltévedt, életéért esdekel, mi legyen vele?”
A falú népe egy emberként vonult a fürkész elé, aki kötélen tartotta fogva a remegő tatárt. „Egy az egyért, fogat fogért, öljük le, kiáltották néhányan”
Előállt az öreg csuhás, nyakában lévő keresztet felemelte és azt mondta:
„MI MAGYAROK KRISZTUS URUNK NÉPE VAGYUNK! ELEINK IS KEGYELMEZTEK A FOGLYOKNAK. NEM BÁNTJUK, MOST A KERESZTSÉGBEN LEGYEN A NEVE TATÁR IMRE.”
Tatár Imre felnőve remetei leányt vett el, magyarrá nemesült, hálájánál csak szorgalma volt nagyobb, majd három fia, Imre, István és János vitte tovább háláját és szorgalmát.

Reményik Sándor: A szív – Hallgassuk meg a szív királyának versét, mely több mint biológia: Krisztus!

– Ekkor odahívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: „Halljátok, és értsétek meg!”

„AMI AZONBAN A SZÁJBÓL JÖN KI, AZ A SZÍVBŐL SZÁRMAZIK, ÉS AZ TESZI TISZTÁTALANNÁ AZ EMBERT. MERT A SZÍVBŐL SZÁRMAZNAK A GONOSZ GONDOLATOK, GYILKOSSÁGOK, HÁZASSÁGTÖRÉSEK, PARÁZNASÁGOK, LOPÁSOK, HAMIS TANÚBIZONYSÁGOK, ÉS AZ ISTENKÁROMLÁSOK”

Postásy Juli: Dal a szívről – Hogy több fájdalmat ne fakasszon

– Mikor a Sátán Jézust azzal kísértette, hogy a köveket változtassa kenyérré, Jézus ezt határozottan visszautasította!
De végrehajtotta a kenyér csodáját: megvendégelt ötezer embert.
Isten szentsége égő tűz, s ez semmit sem tűr el, ami Tőle idegen, Vele ellentétes.
A Szent Istennel csak az fér össze, ami maga is szent.

EZEK UTÁN MONDJA KI JÉZUS A DÖNTŐ MONDATOT: A TISZTASÁG, A SZENTSÉG A LÉLEK DOLGA

Sík Sándor: Áldott, aki előre néz – Olvassuk el a piarista zseni hitvallását!

Agg szót beszélek, megtanuld:
Ha még oly szép is volt a múlt,
S az emlék édes, mint a méz,
Vissza ne nézz!

Ha még úgy el is kérgedett
Az eke szarván két kezed,
Ki hátrafordul, rég tudod,
Az átkozott.

Áldott, aki előre néz.
Szellő szemedbe fütyörész,
Forró a föld, piros a menny:
Előre menj!

Míg a jövendőnek birod
Szögezni márvány homlokod,
Nincs addig darvadozni mért,
Mi jön, ne kérdd.

Régi bölcsesség: ami vár,
Réges-régen megírva már
Szíved piros redőiben, –
De nem pihen.

A rejtelmes redők alatt
Izzik az Élő Gondolat,
Amely öröktől örökig
Munkálkodik.

Eredj és tárt szívvel fogadd,
Amit diktál a pillanat.
Cselekedd, ami rajtad áll.
Nincsen halál.
1956.

– Ott vagyunk a Hegyi Beszéd Új Törvényadásánál.

A SZÍVNEK KELL MEGÚJULNIA, HOGY ÚJ GONDOLATOK, ÚJ TETTEK SZÁRMAZZANAK, ÚJ ÉLET EREDJEN

Áprily Lajos: Hol járt a dal? – Mélyen muzsikál odalenn!

Hol járt a dal – mit kérditek?
Kutak titkát ki fejti meg?

A dalnak is titok marad,
miért dagad, miért apad.

Hányszor van úgy, hogy mélyre ás,
s ti azt mondjátok: hallgatás.

És mondjátok: meghalt, pedig
csak barlangokba rejtezik.

Mélyen muzsikál odalenn,
de zenéje szövegtelen.

Én ismertem némát, nagyot,
ki Nessus-ingben ,,hallgatott”.

Hol járt a dal? Könnytől vakon
sötéten ült a sírokon.

Delejes örvényekbe szállt
és sorsot látott és halált.

És villámfényben látta lenn
a szépség testét meztelen.

Az Isten titkát leste meg,
ha újra szól, azért remeg.

De nem vall róla szó soha,
csak a különös mosolya

– Tatár Imre népe zúdult tovább nyugat felé és mi hiszünk Anonymusnak, aki úgy tartja, hogy nagyon meggyötörte Mezőkövesd vidékét a tatár, akik kun keménységgel és palóc jósággal őrizték magyar katolikus hitüket.
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Csodálkozó szeretettel láttuk e gyönyörű városban, hogy az örökös romlás, támadás, pusztítás, fészekdúlás halál, nem könnyelmű pazarlást, hanem az építés, a gyarapodás, a fennmaradás konok szenvedélyét gyújtotta fel bennük.

– 840 hősi halott neve felvésve márványba és szívekbe, kik a két világháború áldozatai. De sokkal több az áldozat, hisz nekik már nem születhettek utódaik.
És ez „csak” egy közepes magyar település veszteséglistája 1914-1918, 1940-1945 között.
A szentséges hit megvallása építészeti és művészeti remekművek szépségének sokaságában indítja a látogatót hálára, a tisztelet és élni akarás angyali igenje láttán!

A hangszerek királynője: az orgona, Szent László templom, Mezőkövesd
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Omega Oratórium: Én elmegyek – Hallgassuk meg a művet, valaki ezt írta: Az évszázad zenészei, Istennek és embernek tetsző zenéjük 1000 év múlva is élni fog!

„Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod”
(Mt. 15:28)

László Erzsike erős és hegyeket mozgató hite által megmenekülhetett az őt elrabló tatár horda karmaiból, újszövetségi napi igénk tanítása szerint. János vitéz mindig legyőzi a sárkányt Iluska szerelméért.

F. Chopin: Nocturne, Vincent van Gogh – Tavaszi rapszódia 1830 – A romantika géniusza e műben találkozik a festészet géniuszával, kik egy új világot teremtettek!