Nagy baj az nekünk, hogy a szavaink jelentése nem elég pontos. Azt szoktuk például mondani a szelíd emberre, hogy olyan, mint a galamb. Dehogy olyan! Legfeljebb még a galambra ha lehetne egy kis túlzással mondani, hogy ösztönösen olyanforma, mint a szelíd ember tudatosan. De még így sem volna igazunk, csak úgy formán. A kutya sem szelíd, csak azért, mert megsimogathatod, és mert nem harap. Görög, római, zsidó, hindu nem lehet szelíd. (Már ti. meg nem tért zsidó, buddhista, mohamedán vagy hindu.) Szelíd csak az olyan ember lehet, aki örökségül bírja a földet.