A kis népeknek mindig és mindenütt azonos a sorsuk.
Ha nagy népek szomszédságába kerülnek, vagy csatlós államokká kell válniok, vagy egyenlőtlen harcban elvérezniök.
Ha kis népek közé dobja a sors szele, mindig új háború és mindig új szövetséges lesz osztályrésze.
A megtörhetetlen magyarság emlékezetébe, szívébe és lelkébe olyan dátumok égtek be, mely végig kíséri egész életében.
A szabadságért, szuverenitásért és állami létéért vívott küzdelmei kivétel nélkül honvédő háborúk voltak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista-rákosista terror elleni forradalma, és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
A debreceni és budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23. napján, és október 30. napján a budapesti Pártház elfoglalásával győzött hó tiszta álma.
A felkelő hazafiak fegyveres ellenállását november 11. napján Csepelen törte le végleg a Szovjet Vörös Hadsereg és a „Magyar” AVH terrorja.
A nagyravágyás mélyen a természetünkben gyökerezik. Az alapvető bukást tulajdonképpen ez okozta. „Olyanok lesztek, mint az Isten”. A kígyó ezzel a csábító kilátással ébresztette fel a gőgöt a paradicsomban. Ezért bukott el az első ember és veszítette el igazi nagyságát. alapjában véve az ember lealacsonyítja magát a gőgössége, elbizakodottsága által. Csak az alázatosság ad igazi nagyságot. A kevélyeket Isten kitaszítja és a pokol mélyéig alázza. A gőg pontosan ellentéte Istennek. Az önteltség mindig önistenítés, ezért Isten a kevélyeknek ellene áll. Önmaga dicsőítésével Isten dicsőségét rabolja meg az ember.