„Isten titkos bölcsességét szóljuk” /Szent Pál apostol I. Korinthusi lev. 2:7/

Szent István Egyetem – Gödöllő

Magyar Testvéreim!

Különös dolgokról és szereplőkről mesél az erdő, betelni látszik Ady prófétai látása 101 esztendővel halála, és 100 esztendővel Trianon katasztrófája után.Ady Endre: Fáradtan biztatjuk egymást – Olvassuk el a verset, rajtunk telt be a prófécia!

Zászlónk lehanyatlik untan,
Fáradtan biztatjuk egymást,
Bízunk még, de nem magunkban,
Be gazdátlan, be keserves bizodalom.

Szivünk is már olyan terhes,
Fölemelni hogy nem tudjuk,
Csak hazudjuk, hogy szerelmes:
Parazsai feketedő tegnapiak.

Babonáink megfakultak,
Csodáink elesteledtek,
Jövőink eleve multak,
Csak szégyeljük ezt a vén gyászt bevallani.

Öreg vitézink ühmögnek,
Ifjú bajtársak lázadnak
S így megy a had, megy a ködnek:
Siker útját kedvetlenül keresgeti.

Valahol utat vesztettünk,
Várat, tüzet, bizodalmat,
Valamiben késlegettünk
S most harcolunk kedvet vallva kedvetlenül.

Zászlónk lehanyatlik untan,
Fáradtan biztatjuk egymást,
Bízunk még, de nem magunkban,
Be gazdátlan, be keserves bizodalom.

(1913. november)

Jövőink eleve múltak – Valahol utat vesztettünk

Szalay – Berzeviczy Attila a BÉT korábbi elnöke, szakközgazdász, a MOB elnöki főtanácsadója egy interjúban szakmai alapon összehasonlítja Ausztria és Magyarország legfontosabb társadalmi, gazdasági, demográfiai adatait, és egészen döbbenetes számok rajzolódnak ki a sötét horizonton.
Volt egyszer egy Monarchia, ami 1918-ban összeomlott, Trianon mégis kegyes volt hozzájuk, hiszen megkapták Őrvidéket, Sopront pedig a Rongyos Gárda rántotta vissza Héjjas Iván és Prónay Pál vezetésével, kik dacoltak a trianoni döntéssel. Tőlük kimentek az oroszok 1955-ben, tőlünk csak 1990-ben.
Ezzel együtt, hogyan lehet, hogy Ausztria lélekszáma naponta 130 fővel növekszik, Magyarország lélekszáma naponta 70 fővel csökken? Életkor és életminőség az két világ, ami nincs köszönőviszonyban.
De a legmegdöbbentőbb! Kérdés: „Belátható időn belül mikor tudunk felzárkózni a szomszéd országhoz?”: Válasz: „Ha csak a két ország jelenlegi GDP-jét és növekedési számait vesszük figyelembe, és ezeket hosszú távra adottságként kezeljük, akkor is mintegy egy évszázad múlva foghatnánk be Ausztriát”Szalay – Berzeviczy Attila a BÉT korábbi elnöke, szakközgazdász, a MOB elnöki főtanácsadója egy interjúban szakmai alapon összehasonlítja Ausztria és Magyarország legfontosabb társadalmi, gazdasági, demográfiai adatait, és egészen döbbenetes számok rajzolódnak ki a sötét horizonton.
Volt egyszer egy Monarchia, ami 1918-ban összeomlott, Trianon mégis kegyes volt hozzájuk, hiszen megkapták Őrvidéket, Sopront pedig a Rongyos Gárda rántotta vissza Héjjas Iván és Prónay Pál vezetésével, kik dacoltak a trianoni döntéssel. Tőlük kimentek az oroszok 1955-ben, tőlünk csak 1990-ben.
Ezzel együtt, hogyan lehet, hogy Ausztria lélekszáma naponta 130 fővel növekszik, Magyarország lélekszáma naponta 70 fővel csökken? Életkor és életminőség az két világ, ami nincs köszönőviszonyban.
De a legmegdöbbentőbb! Kérdés: „Belátható időn belül mikor tudunk felzárkózni a szomszéd országhoz?”: Válasz: „Ha csak a két ország jelenlegi GDP-jét és növekedési számait vesszük figyelembe, és ezeket hosszú távra adottságként kezeljük, akkor is mintegy egy évszázad múlva foghatnánk be Ausztriát”

Hobo Blues Band: Mesél az erdő – Hallgassuk meg a 35 éves dalt a nagy sikerű albumról!

1920. február havának 7. napja milyen lehetett a Magyar Királyság közepén? Már kész a gonosz kezek által megrajzolt Vörös Térkép, gróf Apponyi Albert a magyar delegáció vezetője Trianon főgonoszai ellen vívja reménytelen csatáját Párizsban, minden észszerű etnikai és humánus elvet nélkülöz az új „országhatár”, melyet éppen meghúztak a folyó Tisza kanyarulatánál Záhony és Csap között is.
A Béres család is ettől kezdve párás szemmel nézhetett el a távolba, keresve Máramaros bérceit. A folyó Tisza közepe lett az új „államhatár”, szegény Kárpátalja ötször cserélt gazdát úgy, hogy lakói métert sem költöztek.

Republic: Erdő közepében – Hallgassuk meg a dalt, tudva, hogy Bódi László is ebből a világból érkezett Kisvárdára!

Béres József, az eljövendő „nagy doktor” előbb Kassán a premontreieknél kezdi középiskolai tanulmányait, majd sebesülését követően Nyíregyházán az evangélikus Gimnáziumban érettségizik le.
1961-1965 között tanult Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen, hol 45 évesen szerzi meg agrármérnöki oklevelét, majd 1968-ban élettanból és agrobiokémiából summa cum laude minősítéssel doktori címet szerez.
E nagy formátumú tudós keresztyénsége maga volt az egyszerűség, és a krisztusi bizonyságtételek sora a maga csöndes hétköznapi Istentiszteleteivel. Református volt, de keresztyénsége valójában egyetemes volt. Istent és teremtett világát mély hitével olthatatlanul szerette. Ebből fakadóan legendás volt emberszeretete is, mikor az életmentő gyógyszerért napokat várakoztak betegei az utcában. Sajnálatos, hogy a református egyház nem állt mellé, és nem védte meg a mérhetetlen sok támadástól és gyűlölettől, melyet az Isten-nélküli ateista-kommunista rendszer zúdított reá.

ISTEN ELREJTETT BÖLCSESSÉGE

„A tökéletesek között azonban mi is bölcsességet szólunk, de nem e világnak, sem e világ mulandó fejedelmeinek bölcsességét, hanem Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, amelyet az Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre.”

Ez a levél megmutatja, miképpen építi és gondozza Pál apostol a gyülekezetét. Maga az élet szólal meg minden sorában. Feltárja, miért kell az Isten egyházának magát a világgal szemben tartani és megtartani, és hogyan teheti meg ezt.
Egészen konkrét esetekben mutatja meg, tehát gyakorlati útba igazítást ad, de amíg ezt teszi, a legmélyebb theologiai döntéseket hozza a keresztyénség egyháza immanenciájáról és transzcendenciájáról, Krisztusról, a megfeszített és feltámadott Úrról, aki személyesen kormányozza egyházát.

1972-ben alkotta meg hosszú és fáradságos kutatómunkával a zseniális tudós a humán-gyógyászati készítményét, a Béres Cseppet.
1972-1986 között megindult ellene a példátlan gyűlölettől és irigységtől fűtött hajsza. Bűnvádi eljárás indul, börtönnel fenyegetik, teljesen tönkre akarja tenni életét és családját annak a világnak az alvilága. Beszélhetetlen sok senkik seregestül jöttek ellene, és ami a legfájóbb, mind megúszta. Ott vannak a nevek, a jegyzőkönyvek, a Tökmag Jankók.
Persze muszáj-Herkules talpáig nem érnek ezek a gnóm senkik, miközben a rák elleni csodaszer sok szenvedő beteg ember immunrendszerét erősítette meg, és ha idejében kezdte szedni, meg is gyógyult.

Villon : Ballada a senki fiáról

„Csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt”

(részlet)

A nemzet sok millió gyermeke kiállt Béres doktor mellett. Kisvárda neve fogalom lett, háza és utcája zarándokhellyé alakult. Az ostoba és korlátolt kisstílű alakok engedélyezték végül, hogy a Herbária forgalmazza a csodagyógyszert. Ekkor már USA, Japán, Európa készen állt hogy meggazdagodjon belőle…
Családja és a szellem kiválóságai mindvégig mellette voltak. Kósa Ferenc filmje 10 évig a dobozba volt zárva: Az utolsó szó jogán címmel. De Illyés Gyula, Nagy László, Ratkó József, Balczó Család, és sok-sok jó magyar ember imádságos szeretete, és Isten áldása kísérte a kemény fából faragott tudós életét.

Kárpátia zenekar szakrális dala igaz minden üldözött magyar sorsára nézve: Az utolsó szó jogán – Hallgassuk meg Helyey László színművész előadásában!

Megadatott, hogy 2000-ben Kisvárdán a vonatról leszállva a vasút mögötti utca egyik háza előtt láthattam és beszélhettem pár percet e nemes emberrel. Kiszállt kopottas Lada terepjárójából, áradt belőle az erő, a tisztaság, az egyszerűség, az egyenesség, az őszinteség. A 80 éves tudós mentes volt minden e-világi kísértéstől. Tiszta, szent tekintetéből olyan erő és jóság áradt, amivel még alig találkoztam. – Bennem ez maradt meg róla.

Béres doktor a természet legrejtettebb titkát, a sejteket kutatta. A gyilkos kór sejtjeinkben támad, és ha nem elég erős az immunrendszer, nem képes hárítani azt, elindul a sejtburjánzás kóros folyamata, mely már visszafordíthatatlan. A halál legyőzi az életet.
Szent Pál azt mondja itt: igazi ismeret a keresztyén ismeret, mert ez Isten elrejtett bölcsességét fedezi fel, ha az ismerő eljutott hit által a tökéletességnek arra a fokára, amikor felfogja és elhordozhatja ezeket a legszentebb, legnagyobb titkokat, amiket szem nem látott, fül nem hallott, amiket embernek szíve meg sem gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.
Mire tanít ma bennünket e nagyszerű tudós életműve? – Minden körülmény között kitartani elveink mellett, lelkiismeretesen végezni munkánkat, Istentől kapott tálentumainkat jó ügyre kell fordítani.

„Vadócba rózsát…” Tekintsük meg Béres professzor életszemléletét!

Ady Endre – Latinovits Zoltán: Intés az őrzőkhöz! – Hallgassuk meg a költő-vátesz zseniális versét a színészkirály előadásában!

1920-2020 Száz esztendeje született Záhonyban Isten áldottja, a legendás kutató, ki mások gyógyítására tette fel nemes életét. Ő nem száz évvel járt Ausztria mögött mint most mi, hanem száz évvel a világ előtt, mert Isten elhívta, és választottként fáklya és üstökös volt egyszerre e sötétedő világ egén.

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. február 15.

A képek forrásai:
pestpilis.hu
hu.wikipedia.org
ekultura.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük