Nagyságos Rákóczi Ferenc Fejedelem 1720-1735 között élt
száműzetésben fő és jószágvesztés terhe alatt Rodostóban
(Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.)
író, műfordító, hű kamarás, aki kísérte a Fejedelmet élete végéig
Édesapja gróf Mikes Pál Thököly Imre kuruc csapatában részt vett az osztrák elleni csatában, fogságba esett, teljes vagyonvesztésre ítélték és kivégezték.
Európai szintű műveltsége, református majd jezsuita gyökerű mélységes hite 207 db. Törökországi Levéllel ajándékozta meg a magyar irodalmat.
„Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”, – írta a fő és jószágvesztésre ítélt Nemes Ifjak Társaság elnöke.
Mária Terézia császárnő gyűlölete végig kísérte a Magyar Kolónia sorsát:
„EX TURCIA NON EST REDEMPTIO”, azaz „TÖRÖKORSZÁGBÓL NINCS MEGVÁLTÁS”
Magyar Testvéreim!
„Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön.
Ne félj Sion leánya, íme királyod érkezik, szamárcsikón ülve.”
Jézus királyságának virágvasárnapi jelei ők voltak ott, mi vagyunk itt.
Kit nevez áldottnak a Biblia?, az emberi emlékezet?, akinek jövetelére, megérkezésére, asztalközösségére vágyunk.
Mindenek előtt az Úr Jézus Krisztust, akivel egy misztikus közösségben, az egyházban élünk megkeresztelésünk óta.
Másod renden mi magyarok áldottnak nevezzük és várjuk Csaba királyfi, Szent László király és Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem eljövetelét, ahogyan várjuk Krisztus Urunk második, végső eljövetelét is az utolsó napon, amikor ítél eleveneket és holtakat.
Csaba királyfia székely himnuszban, Szent László király öt alkalommal, Rákóczi Ferenc Fejedelem lelki, erkölcsi, szellemi nagysága példaként ott él minden hű és jó magyar szívében egy életen át.
Nemzetgyógyító magyarok voltak ők, és küzdelmeikben győzelemre vezették népünket akkor is, ha sokszoros túlerő katonailag már nem tette lehetővé a folytatást.
„Hiszek Szentlélekben, hiszek az egyetemes anyaszentegyházban, hiszek a szentek közösségében”, imádkozzuk az Apostoli Hitvallás sorait, tudva, hogy sok jó magyar imáját arany csészében viszik az angyalok Jézus jobbjára, Szent Atyánk zsámolyához.
Endrődi Sándor: A bujdosó Rákócziról
Amerre bujdokol
Erdőn, hegyen át:
Ne mossa le zápor
A lába nyomát,
Avarba ne rejtse
Levéltakaró,
Szél el ne söpörje,
Ne födje be hó.
Őrizze meg épen
A sűrű vadon,
Maradjon sugaras
Mindig az a nyom,
Minden kis porszeme
Sértetlen álljon –
Hogy jóságos Urunk
Visszataláljon!
Erkel Ferenc Rákóczi induló, 1840
Liszt Ferenc : Magyar Dalok, 1840-1843
Hector Berlioz: Himnusz, Szózat mellé a Nemzet harmadik dala 1846
‡ Virágvasárnap van, Szent Urunk Jeruzsálembe történő bevonulására emlékezünk.
Nagyhét kezdete e nap, szenvedéstörténetének utolsó fejezete, mely a Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat drámai eseményei után a dicsőséges Húsvétban nyer célt és értelmet.
Jézus ellenségei a farizeusok, tördelik kezüket: „Ime az egész világ mögéje állt”
A nép hozsannázik és hat nap múlva feszítsd meg-et kiált.
A tömeg állhatatlan és megválthatatlan, de mutat egy nagy törvényt:
Ők egy kicsiny királyt akartak, hiszen Palesztina egy Pest-megyényi, s kaptak egy nagyot, a legnagyobbat, az Ég és Föld urát.
Csakugyan az egész világ mögéje állt.
Méltó főhajtás Borsiban: a 350 éve született II. Rákóczi Ferencre emlékeztek
Vörösmarty Mihály: Mikes búja – Pest, 1826
Hányódál: tengerré lett a sok baj alattad,
Vésszé a balsors, mely űz vala, fejedelem, s most
Semmi nem oly csendes, mint sírlakod a rideg éjben.
Tégedet a hajnal még alva hagy, a delelő nap
Alva talál, nyugodalmadból ragyogása nem ébreszt.
Még, melyen viharok megharcolnának időnként,
Kő sincs hamvaidon. Pusztán és jeltelenűl áll
Kis halmod, s egyedűl vagyok én mellette kesergőd
Hontalan agg, lét és nem lét közt ingatag árnyék.
És mi az én könnyem? Olcsó nedv tört szűnek eréből
Régi ütődéstől mindennapos árja szememnek.
S oh egek, oh isten! neked ennyire kell vala jutnod,
Hogy siratód ily sok harcmunkáidnak utána
Én legyek, oh te, kiért országnak kellene sírni.
Melynek halma föd itt, ellenség földe: nem ösmer;
Melyben alászállott híreddel előbbi szerencséd,
Árva hazád tiltott nevedet nem zengheti többé.
Vajha ne érezd ezt a súlyos földnek alatta,
S hogy fejedelmi porod nincs emlékezve, ne tudjad:
Ím élő emlék vagyok én, bú rajtam az írás,
És ha magyar tán még e gyászos földre vetődik,
Elmondom neki: „Itt nyugszik fejedelme hazádnak,
Számkivetett onnan, mert nem vala benne szabadság.”
Pest, 1826
Musica Historica Budapest: Csinom Palkó, Csinom Jankó
‡ Lorántffy Zsuzsanna, Báthori Zsófia, Zrinyi Ilona, Frangepán Katalin és sokan mások álltak a parton, és látták a porfelhőben eltűnni a Nagyságos Fejedelmet hűséges kurucaival. Imájuk, szeretetük, féltő gondoskodásuk testbe öltözött szeretet volt.
Zrinyi Miklós versei, Thököly Imre villanókardjai, Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc porba hulló fejei, Kárpátalja hű ruszinjainak könnyei kísérték útján a bujdosó Fejedelmet.
Gdansk kikötővárosa 1712-ben bölcsője lett a szabadság eszménynek, hol fél évre otthonra lelt a szabadságharc után a kuruc világ.
Lengyel hazafiak ebből a magból imádkozták elő 268 évvel a Szolidaritás szakszervezetet Lech Walesa villanyszerelő vezetésével.
Franciaországban XIV. Lajos Napkirály három éven át patronálta a rongyos sereget, hol a kamalduli kolostorba vonuló Nagyságos Fejedelem megírta Vallomások c. theologiai értekezését, mely tananyag a Hittudományi Egyetemeken.
Galliopul tornyai már Bizánc világát rajzolták az égre, amikor rettenetes hajóút után megérkeztek török földre.
Álmok hazája, ígéret földje, könnye és csókja örökre beleveszett Erdély rengetegébe.
Tolcsvay László: Rákóczi imája
Mikes Kelemen: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK
https://terebess.hu/keletkultinfo/mikes.html
Az áldott kamarás sorsa kísértetiesen párhuzamos volt Rákóczi sorsával.
Származásuk, családjuk, neveltetésük, hitük, haza szeretetük által olyan mély lelki közösség alakul ki közöttük, mely a Fejedelem holtáig tart közöttük.
Ha elolvassuk 207 levelét a hű krónikásnak, a história élő lelkiismerete rajzolódik ki, hiszen a magyarság élő és örök lelkiismerete Rákóczi Ferenc.
Kárpátia zenekar: Búcsúzóul
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Fotónk Borsi Vasútállomáson
Hetvenkilenc új pompeji graffiti került elő a színházi folyosón
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Felfoghatatlan képeken 11 erdélyi fejedelem, a történelem új szeglete nyílt meg a magyaroknak
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
107 évvel ezelőtt történt a zselízi sortűz gyalázata
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2026. március 28.
A képek forrásai:
baloghpet.com
felvidek.ma
hu.wikipedia.org
kronika.ro
magyarhirlap.hu
publicdomainpictures.net
refkertvaros.hu
zabadfold.hu