Napi ige és dicséret (2024. május 27.)

Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész
Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész

Kedves Testvérek!

Mai újszövetségi igénk: Pál apostol Korinthusbeliekhez írt második levele 3. részének 6. verse:

Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.

Dietrich Bonhoeffer lelkipásztor gondolatai: 

A Szentlélek feladata kettős: tanít és emlékeztet. A hívők közösségének újra és újra szüksége van világi vándorútján az útmutatásra és a felismerésekre. Új ellenségekkel, új problémákkal, új bajokkal szemben a közösség a Szentlélekben találja meg tanítóját, aki “mindenre megtanítja” (János 14,26). Egyetlen számára fontos területen sem marad útmutatás és felismerések nélkül, és ezekben a felismerésekben biztos lehet, mert tanítója a Szentlélek és nem az emberi értelem. Így története során az egyház új felismeréseket kap, nem szűnik meg tanulni és a Szentlélekre hallgatni. A Szentlélek nem holt betű, hanem az élő Isten. Így a hívők közössége minden döntésében bízhat a Szentlélekben, és szilárdan hihet abban, hogy az munkálkodik benne, és nem engedi, hogy a sötétben tapogatózzunk, ha komolyan hallani akarjuk tanítását. A Szentlélek minden tanítása azonban Jézus szavához kötött marad. Az új szilárdan áll a régin. Így válik tanítóvá az emlékezés. Ha csak az emlékezés lenne az egyházban, akkor a holt múlt csapdájába esne; ha csak tanítás lenne emlékezés nélkül, akkor az egyház ki lenne szolgáltatva a rajongásnak. Így a Szentlélek mint a hívő közösség igaz tanácsadója mindkettőt gyakorolja, előre vezeti az egyházat, és egyúttal szilárdan Jézusnál tartja.

392. dicséret: Az egyháznak a Jézus a fundámentoma…

Áldás, békesség: Hegedűs Loránt

A kép forrása:
hvg.hu