Kedves Testvérek! Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 7. részének 7-11. versei: 7, Kérjetek, és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek,…
Tapasztalt, sokgyermekes édesanyák tudják már nagyon jól, hogy nem szabad a kicsikhez addig sem nyúlni, sem szólni, míg makrancoskodnak, kéretik, sőt néha még egyenesen földhöz is vágják magukat. Az sem az igazi pillanat, mikor már elsírták ugyan magukat, de dühös zokogás rázza őket. Akkor közeledett el a csitítgatás ideje, amely pillanatban elhalkul és keservessé válik a sírás. De ilyenkor is jobb tulajdonképpen megvárni azt a rövid néhány percet, amely alatt a csöppség „szelídre sírja magát”, s elhallgat, megvigasztalódik magától. Az ilyen gyermekkel aztán úgy bánhatsz, akár a kezes báránnyal. Már nem vad, nem önfejű, nem akaratos, nem mérges, nem nyakas. Szelíd.
Van-e ennél minden keménysége ellenére is őszintébb, szeretetteljesebb mondata a Bibliának? Külön üzen az Úr annak a Péternek, aki nagycsütörtökön letagadja, hogy valaha ismerte őt, aki fogadkozott, hogy Urával együtt fog meghalni, akit kősziklának nevez Jézus, de ez a kőszikla ott a főpap udvarában összetörik; a kőszikla megtagadja Urát, Mesterét. A Biblia nagyon őszinte könyv. Mi vagyunk a Péterek, és az ilyen Pétereknek mondja mérhetetlen irgalommal, szeretettel. Hányszor megtagadtuk cselekedeteinkkel, melyekkel Jézus nevére dicsőséget hozhattunk volna! Hányszor okoztunk neki fájdalmat! Itt van ez a mai anyagias világ, ahol csak a pénz, szex, önzés számít. Hogy fájhatott Máriának, Jézusnak, hogy a kőszikla elárulta Mesterét!
Két világ állt egymással szemben: a honvédőre, a komolyra, a felelősséget vállalóra reá tört a rejtőzködő, a névtelen, az arctalan.
A Magyar Országgyűlés, a Magyar Kormány, a Szent Korona 1848-tól menekül Pozsonyból Pestre, Pestről Debrecenbe, Debrecenből Pestre, Pestről Szegedre, Szegedről Aradra. E másfél esztendő minden kincse a 12 pont, a Nemzeti Dal és a Függetlenségi Nyilatkozat.
Pákozd, Schwechat, Buda, Erdély, Debrecen, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Komárom, Temesvár, Arad vihartépett magyarja élet-halál harcát vívta a honért 193.000 orosz és 66.000 ezer osztrák katona inváziójával szemben.
A világnézetek korszakát éljük. Világnézeti kérdéssé vált már, hogy miként öltözködünk, hogyan étkezünk, hogyan tornázunk. Ritkán voltak az emberek világnézetileg olyan megkötöttek, elveikhez olyan mereven ragaszkodók, mások meggyőződését nem tisztelők, mint manapság.
Persze megmosolyoghatjuk mindezeket a jelenségeket, és fölényesen nem foglalkozhatunk velük. Mégsem jó ez a mosolygás.