„Bármit cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” /Szent Pál apostol I. korinthusi levele 10:31/

Munkácsy Mihály: Petőfi búcsúja a szülői háztól

Magyar Testvéreim!

A Szeretet Himnuszának írója Pál apostol ebben az egyetlen igeversben egy olyan horizontális és vertikális életszentség-programot hirdet meg,mely a teremtett világ minden gondjára és bajára megoldást kínál.
Ez a levél megmutatja, miképpen építi és gondozza Pál apostol a gyülekezetét. Maga az élet szólal meg minden sorában.
Feltárja, miért kell az Isten egyházának magát a világgal szemben tartani és megtartani, és hogyan teheti meg ezt. Egészen konkrét esetekben mutatja meg, gyakorlati útbaigazítást ad, de amíg ezt teszi, a legmélyebb theologiai döntéseket hozza a keresztyénség egyháza immanenciájáról és transzcendenciájáról.

Alapigénk megértésének kulcsa a 24. ZSOLTÁR 1. verse: „AZ ÚRÉ A FÖLD, ÉS ANNAK TELJESSÉGE” – ezzel megvallom, ki az én Istenem!
„BÁRMIT CSELEKESZTEK, MINDENT ISTEN DICSŐSÉGÉRE TEGYETEK” – Ebben az van megírva: nem a te dicsőséged, tökéletességed, nagyságod, jogod és szabadságod a fő, hanem Isten dicsősége, ez pedig magában foglalja a szeretet parancsolatát, mert az szereti Istent, aki megismertetik Istentől, s azt ismeri el Isten az övének, aki szereti az Ő gyermekeit, szereti testvéreit. E szeretet nem korlátozható csoportokra, pártokra, egyénekre. Egyetemes.

E theologiai alapvetés tükrében értékeljük a festőkirály alkotását, ki a magyar néplélek költő‑királyát egy kegyelmi pillanatban öleli szívére. Ötéves volt Munkácsy, mikor a császári és cári önkény vérbe fojtotta 1848/49 dicsőséges magyar reményét. A forradalom és szabadságharc híres politikai-katonai-irodalmi vezérei, de a nép egyszerű gyermekeinek helytállása is örökre beégett a szenvedő művész sorsába, vásznaiba. A géniusz Békéscsabán, majd Aradon olvasta 1860‑ban Petőfi verseit, Arany Toldiját, siratta a mártírokat, szerencsétlen legázolt népét, és fogadalmat tett: „Isten dicsőségére és népe megbecsülésére olyan képeket fog festeni, mint senki más e világon”.

Munkácsy Mihály: Petőfi búcsúja a szülői háztól – Tekintsük meg az alkotást a nyitóképen!

Babits Mihály – Cserhalmi György: Petőfi koszorúi – Hallgassuk meg kiváló színművészünk előadásában!

„Bármit cselekesztek”: – káténk, de a katholikus liturgia is tanítja, hogy négyféle módon vétkezhetünk: gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Én vétkem, én igen nagy vétkem, – mondjuk a bűnvalló imában.
Döbbenetes súlya van cselekedeteinknek. Ha csak egy nap eseményeinek bűnlajstromát nézzük végig a neten este, egészen megrendítő, illetve már nem is, mert fásultan vesszük tudomásul. Ezek csak a kiemelkedő cégéres bűnök listái.

„Bármit cselekesztek”:

  1. 30. augusztus 29. Keresztelő Szent János vértanúsága.
    Krisztus Urunk útkészítője, megkeresztelője, az Ószövetség utolsó prófétája és lánglelkű szent igehírdetője börtönbe került ártatlanul. Megrótta az ifjabb Heródes fejedelmet házasságtörő kapcsolata miatt. Heródiás, a fejedelem bűntársa egy dorbézolós estén követelte lefejezését. Igy lett az igazság vértanúja. Jézus elgyászolta, tanítványai eltemették.
    A hitehagyó Julianus császár idejében feldúlták sírját.

„Bármit cselekesztek”

  1. 1521 augusztus 29. Nándorfehérvár eleste.
    „Annak a hegy nagyságú várnak a tetején a rossz szándékú ellenségnek egy nagy csapata volt. Mindannyian felövezve a csatára. A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin és elfoglalta Magyarország déli kapuját. Ezzel óriási átjárható rést nyitott a déli végvári vonalon, amely hamarosan egycsapásra összeomlott, s nyitva állt az út a királyság belseje felé.”

„Bármit cselekesztek”

  1. 1526 augusztus 29. A mohácsi tragédia.
    Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírás úgy emlegette: „mint nemzeti nagy létünk nagy temetőjét”. A mohácsi csata a magyar történelem egyik legtragikusabb veresége volt. A 30000 fős magyar haderőnek 75% a hősi halált halt a 100000 fős oszmán túlerővel vívott gigászi csatában a Duna mocsaraiban.
    Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király vezette seregek segítségére későn érkeztek az erdélyi, cseh és horvát erők. Habsburg Ferdinánd és V. Károly semmit nem tettek a magyarok védelmére Bécsből, a Fugger Bankház pénze pedig már ekkor más piacokban tervezte a jövőt.
    Néhány szám a korabeli anyagi lehetőségekről:
    I. Szulejmán 10 millió aranydukát fölött trónolt
    V. Károly 2 millió aranydukát fölött, mellyel a Fugger Bankház látta el. (Birodalma akkora volt, hogy nem ment le a Nap benne, és ez a forrás is „csak” erre volt elég)
    II. Lajos magyar király 500000 aranydukát fölött diszponált.
    Látva az arányokat, csodálatra méltó a magyar seregek bátorsága, vitézsége és helytállása.
    Szeptember elejére a szultáni had felkerekedett és felégette Pest-Budát, majd mérhetetlen kinccsel megrakodva visszatért az Oszmán Birodalomba, Konstantinápolyba.

„Bármit cselekesztek”

  1. 1541 augusztus 29. Buda eleste.
    Buda várát I. Szulejmán szultán hadai osztrák segédlettel, csellel és fondorlattal elfoglalták. A Magyar Királyság területe tartósan (147 évre) három részre szakadt, és a Habsburg-török nagyhatalmi törekvés színterévé vált. Jellemző a győztesek minden erkölcsöt nélkülöző aljas eljárására, hogy a fiatal özvegy Izabella királyné és csecsemő korú János Zsigmond gyermekétől évi 10000 aranyat sajtolt ki a török, hogy életben hagyja és távozhasson Budáról Erdélybe.
    Ennél már csak az volt aljasabb, mikor Habsburg Ferdinánd felkínált a töröknek 40000 aranyat Magyarországért, ha Bécsnek átadják az uralmat és visszatakarodnak.
    Konstantinápolyba. Persze kevesellte a török az ajánlatot, ő évente kivasalt ennyit az agyonsanyargatott országból.
    Visszaüzent Szulejmán: „Ha vergődnek, még Bécset is elfoglalják és hajóval fognak szórakozni járni a két főváros között”.
    Na erre mondta egy atyafi, a későbbi kuruc-király: „Anyátok ravatala fölött osztozkodjatok, és azt bocsássátok áruba ne az én hazámat.”

Balassi Bálint: Harminckettődik egy lengyel ének – Olvassuk el első európai klasszikus költőnk versét, a 8 nyelven beszélő, 39 évet élt végvári vitéz istenes hitvallását!

igéről igére és ugyanazon nótára: “Blogostaw nas nasz Panie”

1
Áldj meg minket, Úr Isten, az te jóvoltodból,
Világosíts meg minket irgalmasságodból
Orcád világosságával, lelked ajándékával,
Hogy éltünkben ez földön járjunk igazsággal!

2
Engedd meg ezt minékünk, kegyelmes Istenünk,
Hogy mindnyájan tégedet igazán esmérjünk,
Hadd az kicsiny hitűkkel együtt örvendezzünk,
Mikor megítélsz, Uram, kegyelmezz meg nékünk!

3
Ne tántorodjunk mi el soha, Uram, tőled,
Ne kételkedhessünk is többé már felőled,
Nyughassék meg mi lelkünk igaz hittel benned,
Vallhassunk mindenekben urunknak csak téged.

4
No, azért dicsérjük most felszóval az Urot,
Mert lám, csak ő viseli mindenütt gondunkot,
Uram, az te nevedben áldd meg szolgáidot,
Kiért viszontag mi is dicsérjük fiadot.

Volt válaszunk, hitünk, erőnk és bátorságunk a hódoltság világában nemzeti tragédiák sorozata után Református Kollégiumokat építeni Nagyenyeden 1622-ben, Kolozsváron 1545-ben, Sárospatakon 1531-ben, Debrecenben 1538-ban, Pápán 1531-ben.
A magyar szellemi-, tudományos-, kulturális-, művészeti-, irodalmi-, katonai élet oly sok kiválóságát adták a hazának nevezett Alma Materek, mely majd egy másik dolgozat témája lesz Takaró Mihály tanár úr segítségül hívásával.
Külön főhajtással tisztelgünk a katholikus és a többi protestáns felekezetek emberfeletti nemzetmentő missziója előtt, kik hasonló teljesítményt tettek le a nemzet asztalára.

Kormorán zenekar: Hazánkért – Ez az ország a hazád – Hallgassuk meg a szívünknek kedves dalt!

A három augusztus 29-ét követő tragikus századokban dicső eleink, bibliás őseink minden cselekedete Isten dicsőségére és a haza javára irányult.

Mikes Kelemen 207 törökországi levélben írta le a Habsburg-török ármányát e korról soha nem létező „Édes nénémnek”, katedrálist emelve ezzel a legnagyobb magyarnak, hogy Nagyságos Fejedelmünk emléke és példája örökké éljen minden jó kuruc szívében.
Rodostó ostora verte a magyar kolónia bujdosó kurucainak szívét-lelkét. Az elveszett haza, a levert szabadságharc, édes Erdély örök hiánya, a szétszórt család, a muzulmán világ őrölte nyomorult életüket.
Áldott Rákóczi Fejedelem életében egyszer látta fiait, édesanyjától 12 évesen elszakította az ördög Habsburg. Édesanyja gróf Zrinyi Ilona és gróf Thököly Imre nevelőapja Izmirben betegséggel verten majdnem éhen haltak. Az akkori világ leggazdagabb családjaiként mindenüket elveszítették a szabadságharcban.
Mégis hitük teljességével, áldott szívük cselekedeteivel Isten Országát építették. Rákóczi Fejedelem délig asztalos munkát végzett, délután írt és olvasott, naponta nyolcszor imádkozott, és ezt meg is követelte mindenkitől.

1735. április 8. Nagypéntek.
„Azon a reggelen nagy árvaságra jutottunk. Mennyei Urunk halála napján halt földi urunk. Agya mint két embernek, esze mint tizenkettőnek, szíve mint száznak” írja a hű kamarás, zágoni Mikes Kelemen szívet tépő sorait Rákócziról.
Isten áldja a kassai Dóm kriptájában nyugvó áldott porait drága Szeretteivel, mely fölött tizennyolc alkalommal imádkoztunk.

Krasznahorka büszke vára. Lugosi Tibor tárogató – Bíró Antal éneke – Hallgassuk meg a néplélek hangszerén a beszélhetetlen titkot és fájdalmat!

Ma már egy ördög verte és uralta világban ez a hitvalló magatartás elképzelhetetlen. Korunkra olyan mértékű a bűn rontása, az önzés és hanyatlás, hogy valójában értelmezhetetlen bármilyen diskurzus.

Prof. Dr. Bogár László: A szivárvány – Hallgassuk meg professzor úr előadását a mélybe vezető út újabb grádicsáról!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. augusztus 29.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük