Magyar Testvéreim!
Az Úr 1497. július 8. napján indította meg első indiai expedícióját Vasco da Gama portugál tengerész, aki I. Manuel király megbízásából Afrikát megkerülve próbált meg eljutni a mesés gazdagságot rejtő szubkontinensre.
A tengerészkapitány útja nyolc évtizedes portugál erőfeszítés gyümölcsét hozta meg,és a birodalomépítés új korszakába repítette az ibériai országot. A keresztyénnek mondott, tartott, hazudott államok között addig soha nem látott beteges Mammon-imádat láza tört ki. Versengtek a gyémánt, arany, ezüst, selyem, fűszer, fa és egyéb mezőkért.
Spanyol, portugál, francia, angol, holland, itáliai, német vitorlákat dagasztott a szél. Az arab világ előbb értetlenül, majd gyűlölettel fordult az uj honfoglalók haramiái felé.
Vasco da Gama és sok hasonló sors-társ áldozata nem tudta, hogy gonosz politikai erők mohó kisded játékának olcsó áldozata lesz.
Dél-Afrika legdélibb pontján azt mondták nekik a benszülöttek: „Keservek helye ez a föld!” – „Jóreménység foka ez a hely” – felelte a naiv tengerész.
A mesés kelet kincseiből neki és társainak a malária halálos láza jutott, hogy aztán 14 évvel később Lisszabonban leljen örök nyugalomra.
Bíró Sándor: Búcsúzik a Székelyfiú – Hallgassuk meg a hosszú útra induló, sors-kergette fiú balladáját!
A régi legenda szerint van olyan nép is, mely nem elvenni akar másoktól, hanem adni, mert úgy tanulta gyermekkorában szüleitől és a káté órán, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Az indián lejött a hegyek közül, megpillantotta az óceánt, és egy korsó vizet vitt a törzsnek, hogy lássák milyen szép és tiszta, mely az ő partjaikat őrzi és mossa.
Halála előtt nem sokkal megkérdezte egy újságíró Szent II. János Pál lengyel pápát, hogy melyik egyházi tantétel tanítása a legszükségesebb korunkban?
A SZENTLÉLEK TANA – felelte a pápa. Barth Károly híres svájci református theologus korábban ugyanezt válaszolta a kérdésre.
Az embernek két nagy lelki szüksége van. Az egyik a bűnbánat, a másik a jóság. Vagyis lelke mélyén szeretne tiszta és jó lenni.
A Thesszalonikában (Szaloniki) élő gyülekezetnek beszélhetetlen mély és szép görögséggel írja Pál apostol a tanítást, mely magyar fordításában is képes visszaadni a Jó Isten eredeti szándékát:
„EZÉRT AZTÁN MINDENKOR IMÁDKOZUNK ÉRTETEK, HOGY A MI ISTENÜNK TEGYEN TITEKET MÉLTÓVÁ AZ ELHÍVÁSRA, ÉS TÖLTSÖN MEG TITEKET TELJESEN A JÓBAN VALÓ GYÖNYÖRKÖDÉSSEL, ÉS A HIT MINDEN EREJÉVEL, HOGY MEGDICSŐÜLJÖN A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS NEVE BENNETEK”
Az újszövetségi kánon legrégibb darabja ez a mű, melynek keletkezése Kr. u. 50/51-re tehető.
Méltó emberként gyönyörködni a jóban, szépen fejezi ki az ember élete célját.
Tízezer éve eleink által lakott Kápát-haza tízezer méter magasból is jól láthatóan rajzolja ki azt a természetes határvonalat, mely máig földrészünk legállandóbb országhatárát is jelezte ezer éven át. Vérzivataros századunk a Milleniumot követő évtizedig tartó fellendüléssel újra európai középhatalommá erősödő Magyarországgal várta a boldog békeidők utolsó éveiben születetteket.
A Szent Korona országába születő gyermekek még nem sejthették, amiről azt mondta erős gúnnyal a zsidó Freud: „A magyarok a sok grófjuk közül a legokosabbat meggyilkolják (gróf Tisza István), a legbutábbat megteszik miniszterelnöknek (Károlyi Mihály)”
József Attila: Aki szegény, az a legszegényebb – Olvassuk el a vers mélységes üzenetét!
Ha az Isten íródiák volna
S éjjel nappal mozogna a tolla,
Úgy se győzné, ő se, följegyezni,
Mennyit kell a szegénynek szenvedni.
Aki szegény, az a legszegényebb,
Fázósságát odadja a télnek,
Melegét meg odadja a nyárnak,
Üres kedvét a puszta határnak.
Köznapokon ott van a dologba,
Várt szombatját száz gond nyomorítja,
S ha vasárnap kedvét megfordítja,
Akkor máris hétfő szomorítja.
Pedig benne laknak a galambok,
Csillagtollú éneklő galambok,
De így végül griffmadarak lesznek,
Hollónépen igaz törvényt tesznek.
(1924. november)
Már nem tudtunk gyönyörködni a jóban és szépben, mert elvette a sors gonosz akarata szemeink gyönyörűségét.
„Köznapokon ott van a dologba,
Várt szombatját száz gond nyomorítja,
S ha vasárnap kedvét megfordítja,
Akkor máris hétfő szomorítja”
Trianon szálláscsinálói után adatott a 24 kegyelmi esztendő, melyben Horthy Miklós Kormányzó úr és Kormánya megkísérelte a lehetetlent. A terület és lakosság vesztés után egy embargóval sújtott ezeréves nemzetet lelki-szellemi-gazdasági téren talpra tudott állítani.
Az 1944-es tavaszi német megszállás, majd az őszi szovjet invázió végleg megpecsételte sorsunkat. Trianon, és az elvesztett két háború után nyakunkba kaptunk egy erőszakos, gátlástalan, moszkovita törpe kisebbséget, mely 1945-1956 között a teljes magyar életet és kultúrát legázolta. Mindszenty József bíboros élete, és a magyarság sorsának ilyen mélységű megalázására nem volt példa a legsötétebb tatár-török időkben sem. Ott ha fizettek sarcot, legalább békén hagyták. Ezek rosszabbak voltak.
Rosenfeld Mátyás országában egyetlen jaj lett a bibliai jajból.
Sárkányok útját nem tudtuk kikerülni.
Áprily Lajos: Így kellett volna – Olvassuk el a verset!
Így kellett volna: meg-megállni,
virágaidat megcsodálni.
Kezed többször kezembe fogni,
mosolygásodra mosolyogni.
Súlytalan szívvel útrakelni,
erdőn madarakat figyelni.
Patakos réteken derülni,
sárkányok útját kikerülni.
A vadméhekkel kóborolni,
s dalolni, mindig csak dalolni…
Jaj, örömet ritkán fogantam,
ágyásaidon átrohantam.
Életednek vihara voltam,
íriszeidet eltiportam.
Játékaidat összetörtem,
dal-csecsemőimet megöltem.
Fekete gondok közt tanyáztam,
feltört kezemmel kútat ástam.
A sárkányokkal viaskodtam,
királylányig sosem jutottam.
Ha roskadoztam, vizet adtál,
szelídségeddel megitattál.
S ha te sem tudtál csendet adni,
a fényességes nagykapun
sötéten fogok átrohanni
Az 1947 – es párizsi diktátum csak megerősítette az eredeti trianoni gyalázatot, sőt még 3 települést Pozsonyhoz csatolt. Mára egy szövetségi rendszerrel vagyunk több latorállammal, azonban a burkolt vagy nyílt elnyomás tovább folytatódik. Felvidék beolvasztási kísérlete, Kárpátalja keserű sorsa, Székelyföld és az erdélyi magyarság megalázása és fenyegetése a mindennapok része. Délvidék magyarírtása fölött békévé oldott mindent az úniós projekt.
Trianon árvasága folytatódik!
Hontalanok Dala – Patyi Károly, Ballai László, Marosi Krisztina – Hallgassuk meg nemzeti tragédiánk örökségét!
A Lélek munkáját látjuk a teremtéstől Betlehemig, a világban és az egyházban. A tisztaság és jóság gyönyörködik a hit minden erejével.
Húsvét után 40. napon látjuk a mennybe emelkedő búcsúzó Jézust, majd ígérete szerint várjuk a megígért és kitöltött Szentlelket az 50. napon.
(A kivonulást követően Izrael szintén az 50. napon kapta a Törvény két kőtábláját.)
Nem lehet más célunk, mint hogy megdícsőüljön a Mi Urunk Jézus Krisztus neve bennünk. Erre készülünk, hogy a kettős tüzes nyelvek lángja áradjon ki, hozzon vígaszt és gyógyulást egy ilyen század után, melyet kimért reánk a sors.
Trianont gyászolni fogjuk, mint mindig. Isten pünkösdjét pedig ünnepelni fogjuk, mint mindig. Mert nyelveket egyező hitre, egybegyűjte sok népeket.
Kárpátia zenekar időszerű dalát hallgassuk meg: Irredenta
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2020. május 16.
A képek forrásai:
erdelyinaplo.ro
mek.oszk.hu
hu.wikipedia.org