„Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe?” /Szent Máté apostol ev. 13:27/

Móricz Zsigmond szülőháza – Tiszacsécse

Magyar Testvéreim!

Szelíd szeretettel, de némi kíváncsisággal kérdezte Gabriel angyalt egy fiatal barátja, hogy a Teremtő Jó Isten éppen most mit csinál?
Gabriel reá nézett, tekintetében a világ teljességének szeretete és bölcsessége tündökölt, majd így válaszolt:
„A Teremtő szavakat keres, hogy igévé váljanak, köveket, hogy templommá legyenek.”

A messze mélyben keringő Földről tisztán hallatszott a mennyei kékség felé:
„Lehetetlen” – mondta a Büszkeség
„Kockázatos” – mondta a Tapasztalat
„Felesleges” – mondta az Ésszerűség
Próbáld meg!” – suttogta a Szív

A példázat a sémi expressio terméke, éppúgy, mint a dialógus a görögé. Szemléletes elbeszélő forma, oktató, és gyakorlatias. Különösen alkalmas a társalkodó igehirdetésre.
Jézus nagyon szerette. Legtöbb mondanivalóját példázatokban mondotta el.

Egy híres irodalomtörténész felfigyelt arra, hogy vannak vidékek, tájegységek, hol az átlagot messze meghaladva születtek zseniális tehetségű költők és írók. Mi lehet az oka, hogy a Nyírség, Szatmár, Bereg, Partium ontja a tehetséget az élet számtalan területén?
Krudy Gyula, Váci Mihály, Ratkó József, Görömbei András, Végh Antal, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Arany János, Sinka István, Zilahy Lajos, Dsida Jenő, Kaffka Margit, Fráter Lóránd, Ámos Imre, Kölcsey Ferenc, Károli Gáspár.

„Énnekem Csécse marad a Tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére” – így vall szülőfalujáról Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, a XX. századi magyar realista prózairodalom legismertebb személye, aki pontosan 140 esztendeje született a szépséges Tiszaháton. Volt benne valami „Atyaúristeni”, – írja róla Végh Antal jánkmajtisi jó tollú írónk.
Más példázatot is mondott nekik Jézus: „Hasonló a Mennyek Országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe. De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.”
A 9, majd 7 gyermeket nyomorúságos napszámból nevelő és taníttató Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet mindent megtett, hogy Istennek és a Hazának kiváló embereket adjanak.
Mert az iskolában megtanulják azt, amit tudniuk kell, a templomban pedig azt, hogy ezt a tudást hogyan tegyék hasznossá hit által az emberek javára.
Debreceni Református Kollégium, majd a Sárospataki Református Kollégium, végül Kisújszállás pallérozta a zseniális tehetségű fiút, aki sem lelkész, sem jogász nem lett, de gazdagodott a magyar irodalom fenséges parnasszusa.
Csak azt lehet leírni, ami fáj”, – vallotta.
Sok minden fájt neki, éppen ezért rendületlenül vetette a jó magot a földbe, írta fájdalmasan szomorú, de igazságtól átitatott novelláit, hatalmas ívű regényeit, színdarabjait.
Tisztán látta, hogy Isten és az ember ellensége veti a konkolyt, – bár a gaz Gonosz magától is életképes – ő csak ment előre szentséges hitében.

Kárpátia: Az én hitem – Magyar tanárt katedrára, a tudomány oltárára, ez az én hitem! – Hallgassuk meg a dalt!

45 esztendeje már annak, hogy az újfehértói Gimnáziumban magyar érettségi szóbelin kihúztam a tételt: Móricz Zsigmond: RokonokE helyen szeretném tanítványi tiszteletemet leróni és kifejezni Tárkányi József Igazgató-Tanár úr emléke előtt, aki magyar-történelem tárgyakat tanítva nemzedékek szívébe oltotta be tárgyai szeretetét.
Édesapám unokatestvére volt, de ez soha nem jelentett semmit kapcsolatunkban, és az érettségi elnök az ötöst nem azért írta be, mert Rokonok voltunk, hanem azért, mert szerettem a Rokonok íróját, és boldog voltam, hogy büszke reám JÓSÁGOS TÁRKÁNYI JÓZSEF TANÁR ÚR! EMLÉKE ÉS NYUGODALMA LEGYEN ÁLDOTT!
Temetésén fájó szívvel hirdettem az Evangéliumot, Apánknak neveztem, mint Ady Endre tette Kincs Gyula Tanár úr ravatalánál a Zilahi Wesselényi Református Kollégiumban.

A búzáról és a konkolyról szóló példázat a hívők és hitetlenek együttélésének nagy titkát, és az eschatologikus elrendezés nagy ígéretét világítja meg. Együtt vannak a kiválasztottak és a bűnben maradottak. Ne próbálja meg az ember a szétválasztást és az ítéletet. A konkoly kigyomlálása ártana esetleg a búza gyökerének is, esetleg együtt tépnénk ki őket. Lesz számonkérés és ítélet, s akkor meglesz a nagy szétválasztás.
A Gonosz erejét és gonoszságát mutatja az Ige realisztikus, mégis plasztikus leírása:
„A szolgák ekkor odamentek a Gazdához, és azt kérdezték tőle: Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe?” – már a kérdés felvetése is abszurd. Mintha azt kérdeznénk egy édesanyától: „Ugye nem mérget tettél gyermeked cumisüvegébe?”
„Honnan van akkor benne a konkoly?” „Ellenség tette ezt”, – felelte nekik Isten! Itt látjuk a drámai kozmikus küzdelem erejét, a Sátán hatalmát, mely rombolja Isten munkáját.
„Aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. és szolgája annak, aki a bűn szerzője ebben a világban” /János 8:34/ .
„A bűn zsoldja a halál” /Róma 6:22/. A megsemmisítő második halál, amit a Szentírás kárhozatnak nevez /Mennyei Jelenések 21:8/
A búzából lisztet őrölnek, melyből finom kenyeret sütve kerül asztalunkra. A konkolyt pedig kévébe gyűjtik, és elégetik, mert mérgező a létre.

Sík Sándor: Fekete hegyek – Olvassuk el a verset!

II. Fekete hegyek

Mire odaérsz: kietlenül állnak
Elátkozott, nagy, kopasz kőtitánok;

Rettegve megbújt vézna völgy felett:
Súlyos, siket, vén fekete hegyek.

Szemed az éjben fölfelé leselget,
És összeborzad fázva, félve lelked.

Kékülő ajkad szótlan megremeg,
És szól az éjhez megvakult szemed:

Setét hegyek, nehézkes óriások,
Mi rettentő sors dermedett reátok?

Micsoda irtó fekete harag
Átkát sötétlik a hideg falak?

Holt arcotokra mik rámerevedtek:
Mi rontó titkok, mily ölő keservek?

Siket, nagy, fázó csend a felelet.
Vijjog a szél a vén ormok felett.

Ft. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök úr a konkolymező fojtogató ölelésében tiszta búza tudott maradni:
„Facit testimorium pro ecclesia pro patria!”

Dr. Raffay Ernő történész, egyetemi tanár úr a konkolymező fojtogató ölelésében tiszta búza tudott maradni:
„A szabadköművesek ma is itt vannak köztünk”

Dr. Takaró Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár úr a konkolymező fojtogató ölelésében tiszta búza tudott maradni:
„hvg.hu megírta: A Horthy-rajongó, zsidózó irodalomtörténész Takaró Mihály felel azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti Alaptantervben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet.”

„A Mazsihisz a Magyar Kultúra ellenségei közé sorolta”

Trianon gyalázatos tragédiája óta évről-évre egyre színpompásabb díszletek között szervezik és rendezik meg Csíkszeredában és Csíksomlyón, mint a világ legszentebb szakrális helyén a világ legszebb leányainak és ifjainak parádés műsorát. Mosolyog a Hargita, mert méltó zenével, dallal és tánccal dicsérik, és buzdítják arra, hogy őrizze hitéhez és magyarságához hű népét fenséges ormaival. Teremjen tiszta búzát, és a deviáns konkolyt vesse tűzre az Andrássy-út szépségét szégyenítő gyalázatban.

Tekintsük meg az Ezer Székely Leány napja videóit!

Ezer Székely Leány napja 2018

„Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt? Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is.
Hadd nőjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe”

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. július 6.

A képek forrásai:
magyartelepulesek.hu
hu.wikipedia.org
kelenref.hu

Vélemény, hozzászólás?