A kánai menyegző történetéből igen sok lélektani következtetést tudunk levonni. Elsőnek azt, hogy Jézus anyját említi az apostol, aki valószínűleg rokonságban állt a családdal. De utána azonnal mondja, hogy meghívták Jézust és tanítványait is. Az elhalt József helyett Jézus lett – mint férfi – a családfő. Az, hogy ott voltak a tanítványai is, már azt jelentette, hogy a család kibővült; Jézus lelki családjához már a tanítványok is hozzátartoztak. Az, hogy Jézus anyja mintegy felelősséget érzett a meghívó irányában, bizonyítja az, hogy így szólt Jézusnak: „Nincs boruk”. Jézus első válasza rideg visszautasítás: „vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám.” Jézus nem akart sem bűvész-mutatványos, sem csodatévő mágus szerepében tetszelegni.