Dávid ebben a zsoltárban megpróbálja megfogalmazni magának és mindenkinek, hogy milyennek is kell lennie az embernek, aki méltó arra, hogy megálljon az Úr előtt, a szent hegyen, vagy a szent sátorban. Ma úgy mondanánk; ki méltó arra, hogy bemenjen a templomba, vagy más istentiszteleti helyre. Az ember igyekszik mindenkor szabályokat megállapítani, amelyek beengedik, vagy kitiltják a másik embert. Csak a tökéletesen élő ember, csak az igazságot szóló és cselekvő lehet méltó a Szent színe elé járulni.