A szenvedés állhatatosságot munkál. Az állhatatosság szó szerint fordítva azt jelenti: alatta maradni, a terheket nem lerázni, hanem hordozni.
Ma az egyházban túl keveset tudunk a hordozás különös áldásáról. Hordozni, nem lerázni; hordozni, de nem összetörni a súly alatt; hordozni, ahogy Jézus hordozta a keresztet; alulmaradni, s ott lenn – Krisztust megtalálni…
Isten békéje az állhatatosaknál van; az állhatatosság pedig kipróbáltságot munkál. A keresztény élet nem szavakban rejlik, hanem megtapasztalásban. Senki sem keresztény megtapasztalás nélkül. Nem élet-tapasztalatról van itt szó, hanem Isten megtapasztalásáról. De nem is bármilyen isten-élményről van itt szó, hanem arról a megtapasztalásról, amely a hit és Isten békéjének kipróbáltságából fakad, Jézus Krisztus keresztjének a megtapasztalásáról.