„Azért rendeltettem hírnökül és apostolul, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket” (Szent Pál apostol I. Lev. Timótheusnak 2:7)

Nemzeti sírkert, Budapest, Fiumei út

Magyar Testvéreim!

Mai napra rendelt Bibliaolvasó kalauzunk szerint újszövetségi szakasz alapigéje egyszerre hordozza a szépség, a hit és igazság mennyből jövő rendeltetését.

‡ Azért rendeltettem hírnöknek és apostolnak
‡ Azért rendeltettem orvosnak és gyógyítónak
‡ Azért rendeltettem tanítónak és népművelőnek
‡ Azért rendeltettem tervezőnek és építőnek
‡ Azért rendeltettem vetőmag kutatónak és termelőnek


A sort folytathatnánk: azért rendeltettem arra a feladatra amire elhívott az Isten, hogy így teljesedjen ki munkám által a szépség, igazság és a hit.

báró Eötvös József írja:
„Az ég egy kincset ad minden hazának,
s a nemzet híven őrzi birtokát.
Császárról szól a francia fiának,
büszkén mutatja Róma ő falát.
Hellasznak kincse egy elomló rom,
tied hazám egy szentelt fájdalom.”

Deák Ferenctől kérdezték egyszer:
„Mit gondol, mi a rendeltetése a magyar nemzetnek”?

Válasza ez volt:
„Az, hogy az igazság népe legyen”

gróf. Tisza István miniszterelnök írja egy helyen:
„Köthet-e külön békét a magyar, cserben hagyva német szövetségesét?”

Válasza ez volt:
„Ez a nemzet csak addig élhet, amíg a becsület népe lesz. Becstelenül meg egyetlen nemzetnek sem érdemes élnie”

Ez a három nagy látás azonban összefoglalható egy krisztusi látásban.
Mi a magyarnak a rendeltetése? – Alapigénkben Pál apostol magába néz és magára mutatva írja fiatal hűséges tanítványának Timótheusnak rendeltetése célját és értelmét: „hitre és igazságra tanítsam a népeket”.
De nem csak a szépség, nem csak a hit, nem csak az igazság rendeltetésünk célja.
Ezeken kívül és ezekkel együtt még valami ami több mint fájdalom, több mint igazság, több mint becsület.
A magyar nemzet azért van itt a világban,hogy bizonyságot tegyen Istenről és az Ő örök erkölcsi világrendjéről.
Tegyen bizonyságot ajkával, kezével, életével és halálával.
S ennek a következménye az, hogyha a magyar nemzet Isten és az Ő örök rendje mellett bizonyságot tesz, Isten is bizonyságot tesz a nemzet ügye mellett!

1956. október 23. a szépség, a hit és igazság felmagasztalása volt, egy nép egyetemes erkölcsi kiállása Isten egyetemes erkölcsi világrendje mellett.
Egyet akart a bíboros hercegprímás és a gyári lakatos mester, az egyetem briliáns tehetségű hallgatója és a futballpálya pesti csibésze, az arisztokrata és a hozzá kitelepített ötholdas kisgazda. Ilyen páratlan nemzeti egység csak 1848-ban és 1956-ban valósult meg történelmünkben.
Az alábbi három mű hitvallásos fénycsóvája vigasztalja gyászos ünnepünket.

‡ Gérecz Attila: Boldog Özséb himnusza

A Pálos rendnek

Egybeomlott könny és vér,
nyílt seb lett az ország,
nyugatra pernyét hord a szél;
tanyák, falvak sorsát.
Csillag sincs, sötét az erdő,
mégis mécsek égnek!
Boldog Özséb szól az első
pálos remetének.

Szállj, ragyogj te mennyei fény,
angyalszárnyú ének,
fájó szívén: magyar szívén
minden remetének.
Add Urunk, hogy rab és szegény
– mind testvérre leljünk!
Áldd meg hazánk, hogy a remény
átölelje lelkünk!

Kicsiny láng a hír, de tiszta
fehér, mint gúnyájuk,
sötét erdő zúgja vissza
csöndes imádságuk.
„Nézz le ránk, kik romok felett
fohászkodunk Hozzád,
áldd meg mind, kik fegyver helyett
kereszted hordozzák!”

Szállj, ragyogj te mennyei fény,
angyalszárnyú ének,
fájó szívén: magyar szívén
minden remetének.
Add Urunk, hogy rab és szegény
– mind testvérre lelkünk!
Áldd meg hazánk, hogy a remény
átölelje leljünk!

A barlang ölén, cellák sötét
mélyén fények gyúlnak.
Népedért szól, Boldog Özséb,
mondj imát az úrnak.
Hívd egybe, ki hív és magyar!
Hívd, ki sebbel ékes!
Győzni fog, ki hinni akar,
s áldozatra képes!

Szállj ragyogj te mennyei fény,
angyalszárnyú ének,
fájó szívén: magyar szívén
minden remetének.
Add Urunk, hogy rab és szegény
– mind testvérre leljünk!
Áldd meg hazánk, hogy a remény
átölelje lelkünk!

‡ EAST 56

‡ Varga Miklós – 1956

Október 6., 23., és 31. napjai meghatározóak nemzetünk történelmében. Századokra kiható üzenetük a hithősök imáiról, pontjairól, tételeiről, téziseiről, követeléseiről aranyba foglalt gyémánt tüzek.
Reformátor atyák, 48-as és 56-os forradalmárok és szabadságharcosok népük üdvösségéért, szabadságáért és függetlenségéért imádkoztak, éltek és haltak.
Általuk, – nevesek és névtelenek által, – a hívő, Istent, nemzetet, szabadságot kereső ember újból megtalálhatta az utat teremtője felé.
Nem kellett egyebet tennie, csak a Szentírás tanítására bíznia magát és Krisztus Urunk szavaiból megtanulnia:
„Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.”

„Isten a mi oltalmunk és erősségünk, igen biztos segítség nyomorúságban”

Az öt sola, öt latin kifejezés, melyek a reformáció alatt jelentek meg és összefoglalják a reformátorok alapvető theologiai hitét.
A sola szó jelentése latinul : egyedül, kizárólag.
Az öt sola kifejezi a protestáns reformáció öt alapvető hittételét, azokat az alapokat, amelyek a reformátorok hite szerint a keresztyén élet és hit gyakorlásában alapvetőek.

‡ Sola Scriptura: Egyedül a Szentírás
‡ Sola Fide: Egyedül a hit
‡ Sola Gratia: Egyedül a kegyelem
‡ Sola Christus: Egyedül Krisztus
‡ Soli Deo Gloria: Egyedül Istené a dicsőség

Ady Endre: Az utolsó hajók – Mert igazam volt, igazam volt

L. von Beethoven: Holdfény szonáta – Miért? Miért? Miért?

Mindenszentek ünnepe november 1. a megdicsőült Egyház ünnepe, Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, mely november 2.
Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében. Ennek alapján beszélünk küzdő egyházról, (Ecclesia militans)
Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt (Jelenések Könyve 7:9-10) a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Idertoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba.
(Katolikus lexikon)

Lorettói litánia – hallgassuk meg szentséges hitünkben!

A halottak napja a földön küzdő Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.
A halottakról való gondoskodás a vallástörténeti kutatások szerint ősidőktől fogva mindenhol megtalálható jelenség.
Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról.
(Katolikus lexikon)

D. Bonhoeffer német protestáns lelkész 1944-ben a nácik börtönében egy katholikus plébánossal raboskodott.

D. Bonhoeffer azt mondta: „Szeretnék megtanulni hinni”
Plébános azt mondta: „Szent szeretnék lenni”

Jól mutatja a kettő közötti lényeges különbséget, természetesen a katolikus plébános javára.

Dsida Jenő: Én hívlak élni – Hallgassuk meg a szatmárnémeti géniusz versének élethimnuszát!

(Ft. prof. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök Úr

„Isten örökkévaló teljessége: minden theologia kezdete, lényege és vége.
Isten teljességéből kiindulva tárul fel előttünk hitelesen a teremtett világ Isten szerinti teljessége:
egyetemességi, többségi, kisebbségi és személyes vonásai”

E Turulmadár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Orbán Viktor: Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője

Tisztelet a hősöknek: Kolozsváron is megemlékeztek 1956-ról

Nt. Csoma Zoltán lp. emlékére el nem múló szeretettel
A képre kattintva egy bemutatót tekinthet meg a kedves olvasó!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. október 30.

A képek forrásai:
femina.hu
origo.hu
kronikaonline.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük