„Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd reánk orcádat, hogy megszabaduljunk!” (Zsoltárok Könyve 80:4)

Magyar Testvéreim!

Azt hiszem, mindnyájan tapasztaltuk, hogy amikor a nemzet a maga egészében van érdekelve vagy fenyegetve, minden egyéni és közösségi gondolat háttérbe szorul és a nemzeti együvé tartozás érzése válik uralkodóvá.
Mikor az első megszálló csapatok Erdély földjén megjelentek, elhallgatott minden egyéni érdek, mert mindnyájan éreztük, hogy a magyar nemzet léte a maga egészében forog kockán.
Mert a nemzetet a nemzeti lélek alkotja és tartja egységben.
Más nemzetnek is van lelke, de mégsem tartja egységben.

‡ Egy példa: Amikor egy-egy nagy világversenyen sportolóink győznek, együtt örvendeznek a dobogó legfelső fokán.
De ha veszítenek, együtt szomorkodnak és vigasztalják egymást.
Dr. Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó mondta el: „A szerbek egy vesztes mérkőzés után csontját törték egymásnak az öltözőben verekedés közben”.

‡ A bor nem a hordó, a tó nem a partja, a huszár nem az egyenruhája.
Bár a bornak edény kell, különben szétfolyik, a tónak partja van, különben nem lehet meghatározott földrajzi fogalom, és a hős szükségképpen fegyverbe öltözik.

A Szentlélek imádságos áldása nyomán a család kiszélesedett törzsé, a törzsek néppé lesznek és a nép nemzetté organizálódik.
Szabadságharcaink sikereit és az idegen túlerővel történő leverését e lelki kontextus ismeretében értelmezhető.
Bibliás őseink az evangélium szellemében, Isten és emberek előtti hűségben forgolódtak az embert próbáló századok nehéz tüzében.

Dante Alighieri (Firenze 1265. május – 1321. szeptember 14. Ravenna) írja és 700 évvel halála után ma is időszerű:

„És aki nem nyer hírt e földi létben, maga után nagyobb nyomát sem nyomja mint hab a vízen, és füst a légben. Magadra vess ha homályban maradtál”
„Még ha fél lábbal sírban állnék is, akkor is tanulnék”
(Isteni színjáték)

Kárpátia: Örökségem – Hallgassuk meg a dal szép üzenetét!

12 nap telt el Október 23. és November 4. között.

1956. november 4-én hajnalban indult meg a Vörös Hadsereg magyarországi inváziója. Záhonytól Debrecenen át Szolnokig ért halált hozó gépezet félelmetes csikorgása.
Célja a forradalom leverése, a Nagy Imre kormány eltávolítása, és helyébe egy Moszkva által kinevezett bábkormány állítása, mely folytatja a sztálini terror legsötétebb pokoljárását.
A Hruscsov vezette SZKP már október 31. napján döntött a fegyveres invázióról, erről értesítette az USA elnökét.
Washington az alábbi választ adta Moszkvának: „Nem tekinti érdekszférának hazánkat” – Lefordítva ez annyit jelentett, bármit megtehet a vörös terror, odalökte nekik népünket.

Szörnyű megtorlás vette kezdetét. A munkástanácsok és a diákság nem fogadta el Kádárt legitim vezetőnek. Követelték a szovjetek kivonulását, választásokat, többpártrendszert.
Újabb sortüzek dördültek, halálos áldozatok száma legalább négyezerre tehető, akasztófán 221 hazafi végezte, börtönökben legalább húszezer jó magyar testvérünk sínylődött hosszú évekig. 200000 honfitársunk nyugatra menekült, hol aztán helyüket megállva dicsőséget szereztek a magyar névre.
2006-ban a forradalom 50. évfordulóján az USA elnöke megköszönte Amerika nevében amit a kiváló magyar szakmunkások, mérnökök és tudósok tettek az ország felvirágzásáért! 1957-ben a Time Magazinban az Év Embere a Pesti srác lett. Álságos persze az egész kirakatuk és látványtechnikai hazudozásuk.
Jacob Haynau és Ferenc József brutális leszámolása 1848 szentjeivel nem fájt úgy, mint 56 hőseinek megsemmisítése. Az ördög Habsburg csak azt adhatta, mi lényege.
De most magyar számolt le magyarral. Persze én emberi kategóriának sem tartom ezeket, nem hogy magyarnak.

Madách hőse bejárja a színeket, míg eljut az űrbe, hol Lucifer továbbra is mindent megtesz, hogy eltávolítsa céljától.
Innen már csak az eszkimó színbe vezet az út, hol az ember elveszíti minden méltóságát.
Hó, fagy, sár, állattá silányuló élet, mely teljesen célját vesztette.

Gyóni Géza: A Dalok – Olvassuk el Békéscsaba 33 évet élt theologus zsenijének e nagyszerű művét!

Azok a siró, árva kis dalok,
Miket estenden néked dúdolok,
Csak nem tudják azt kibeszélni,
Amit szivemben érezek;
Az érzés is már csak felényi,
Mire ajkamra érkezett –
Azok a siró, árva kis dalok,
Csak nem tudják azt kibeszélni.

Szeretném mind elébed önteni,
Mivel a szívem teli van, teli –
Mint a kincsásó sok aranyját.
Mit senki még meg nem lesett:
A vágyakat, mik el nem hagyják
S a kínt, a fájót, édeset –
Szeretném mind elébed önteni,
Mint a kincsásó sok aranyját.

Hogy behunynád a káprázó szemed,
Ha meglátnád a gazdag kincsemet,
Hogy odahullanál karomba!
Hogy rejtenéd a kincseket:
Más meg ne lássa, meg ne lopja,
Fényük ne legyen – csak neked!
Hogy behunynád a káprázó szemed,
Hogy odahullanál karomba.

S csak szállnak siró, árva kis dalok,
Miket együgyű ajkkal dúdolok:
Koldusraj a királyi házból…
Kopott, mire hozzád elér,
Csak könnye van, csak egyre gyászol
Elérhetetlen üdveér…
Csak szállnak síró, árva kis dalok,
Koldusraj a királyi házból.

A zsoltáros megújuló lélekért imádkozik mai napi ószövetségi szakaszunkban.
A Jézushoz éjjel ellátogató zsidó főember is ezt kérte Jézustól.
„Hogyan születhetünk újjá? visszamehet-e az ember anyja méhébe?”
Neked tudnod kell Nikodémus: „Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten Országát.
Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten Országába.
Ami testtől született test az, ami Lélektől született lélek az”

‡ Gárdonyi Géza írófejedelem mondta egyszer: „Lehetetlen, hogy a világmindenség Ura csak azért adott volna életet, hogy megsemmisítse azt.
Minden ami van, van valamiért.
Miután pedig a legmagasabb rendű ember a krisztusi ember, magyarságunkból következő kötelességünk: krisztusi emberekké válni, hogy igazi magyarok lehessünk”

Dankó Pista: „Olyan, aki a magyar dal varázsát érzi. A magyaros dallamot érti. Ilyen ember Gárdonyin kívül más e földkerekségen nincs.” – Nem is adott ki Dankó Pista egyetlen nótát sem addig, míg Gárdonyi nem mondta reá: „Pista! Ez gyönyörű. Kiadhatod”
Az egri Gárdonyi Múzeum 59 eredeti Dankó-nóta kézirata mutatja, ki volt Gárdonyi Dankónak.

‡ Ady Endre: Dankó – Olvassuk el a költő-vátesz zseniális versét a Jó Barátjáról!

Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
Magyar a vér is még az én ereimben.
Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna!…
Nem tehetek róla!…

Énrólam talán ezt eleve rendelték,
Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla!

Énbennem csak vágy van, messze-messzeszálló,
Valami névtelen, valami borzalmas,
Valami sóvárgó…
Úgy-úgy agyonhajszol, úgy-úgy kerget innen,
Úgy-úgy húz magához az idegen isten;
Keletről szakadt törzs napnyugatra szállnék,
Fénynek teremtődtem s árnyék lettem… árnyék…
Nincs bennem magyar tűz – mea culpa – nincsen…
*
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten!
Kanyargó Ér mentén… Óh, szállj csak rám, álom! –
Lássam meg a multat. Aranyozott szárnyon
Borulj rám: hadd tudjak gyermekmódra sírni,
Szálljon meg oly kéj, mit nem lehet elbírni…

Tele van a szívem… Holdas, enyhe éjjel
Mámorossá tesznek erős vadvirágok,
Kábultan pihenve hallgatok egy nótát,
Gyermek szemeimből a könyű szivárog,
Egyszerre szakad rám kárhozat és éden,
Leányok nótáznak csendes faluvégen,
Reszket mellettem a vadba oltott rózsa…
Óh, szent, égből lopott, magyar lelkű nóta…

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!…
*
Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
Amit csak álmodtam, amibe’ csak hittem!…
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek…

‡ Juhász Gyula: Dankó Pistának – Olvassuk el a líra királyának bibliai magasságú versét!

Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól!

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg!

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány!

Amíg nekünk Gárdonyi Géza, Dankó Pista, Ady Endre és Juhász Gyula szintű alkotó géniuszokat teremtett Isten ajándékul, feladatul és örömül, addig a magyarságon a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni.
Isten megújít bennünket. Reánk ragyogtatja orcájának áldását. Megszabadít bűntől, gonosztól, bajtól.
Dicsőséges, szent és fényló marad a kék égbolt ragyogó aranyában 1848 és 1956 szabadsága és igazsága.
A lélek milyen mélységéből hegedülhette Váradon Gárdonyi Géza szövegét a „cigány Petőfi” Dankó Pista?, – ha Ady Endre és Juhász Gyula írhatatlan szép versbe öntötte a barátságot!
Valaki azt mondta Váradon az EMKE Kávéházban 1903-ban: „Vigyétek el Dankót, mert ha sokáig fogja hallgatni Ady Endre és Juhász Gyula, idejekorán meghalnak”

Dankó Pista: Most van a nap lemenőben – Pósa Lajos gyűjtése nyomán Szeged városa őrzi Dankó Pista márványszobrát Erzsébet királyné mellett!

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

A templomgyalázó felmentése

Hegedűs Lóránt református lelkész
Hazatérés Templom Budapest, Szabadság – tér

Kedves Testvéreim!

A mai napon, november 4-én, – híven a hazánkat megszálló vörös horda szellemiségéhez – az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentette a rongálás vétsége alól T. Editet, aki tavaly július 3-án vörös festékkel öntötte le a Hazatérés Temploma szakrális előterében álló gyülekezet- és templomalapító Horthy Miklós kormányzó mellszobrát, a templom főlépcsőjét és bejárati rácsát, valamint ajtaját.

A PKKB eljáró bírája szerint belefér a véleménynyilvánítás alaptörvényben biztosított szabadságába ez a templomgyalázó cselekmény, a templomot viszont nem illeti meg a lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő alkotmányos alapjoga, mert a szobor nem a templomban, hanem “kvázi közterületen” került felállításra. Az ügyész fellebbezett, bár vádindítványában mindösszesen 76 ezer forint pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottra.

Ha és amennyiben ezen felmentő ítélet jogerőssé válik, senki nem tarthatja vissza majd a további garázdákat a templom- és nemzetgyalázó cselekedeteik végrehajtásától. Ebben az esetben fel kell készülnünk a BLM-hez hasonló anarchisztikus támadások elhárítására nemzeti értékeink és intézményeink védelmében.

Egyúttal minden magyarellenes és keresztyénellenes emlékmű kapcsán minden hitvalló magyarnak élnie kell a politikai véleménynyilvánítás szabadságával – az épp hatályos törvények bírósági jogerős értelmezése által legitimált módon.

Áldás, békesség!

Felmentették a Horthy-szobrot vörös festékkel leöntő nőt
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Életfogytiglani börtönbüntetés a comói pap tunéziai gyilkosainak

Élethez viszonyulás, elmúláshoz közelítés: Szőcs Csaba plébános a gyászhoz, a halálhoz való lelki hozzáálláshoz
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Húsz év kényszermunka egy versért

Vértesaljai atya: Van halottja 2006-nak is
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Magyar Hírlap: Dr. Bogár László: Háttér Zay
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

65 éve így szabadult a fogságból Mindszenty József hercegprímás

Bibliás példakép
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Eperjes Károly a „magyar Katyn”-ról is beszélt új filmje kapcsán

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. november 6.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu
magyarulbabelben.net
kronikaonline.ro
kuruc.info
3szek.ro
nepszava.hu
publicdomainpictures.net

Vélemény, hozzászólás?