Jézus erre azt mondta nekik: „Jöjjetek, egyetek” /Szent János apostol ev. 21:12/

Magyar Testvéreim!

A húsvét utáni második vasárnapot Misericordias Domini vasárnapjának nevezzük, az irgalmas szívű Úr vasárnapjának. Nevét a 33. Zsoltár 5. versétől kapta: „Az Úr kegyelmével telve a föld”. Jó nekünk, mert egy irgalmas szívű Pásztor juhai vagyunk, aki törődik velünk, gondoskodik rólunk, vezet és oltalmaz.
Hogy mi az élet igazi mélysége és magassága, azt Krisztus nyájaként tanulja meg az ember. Nem én tettem magam pásztorrá, és nem te tetted magad presbiterré és kántorrá, hanem elhívott és kiválasztott a nyáj Jó Pásztora, az Egyház Feje, a Testté lett Ige! Ne panaszkodj, ne siránkozz, ne mondd, hogy csak hagytad magad rábeszélni, és nem tudtad mivel jár? Mindig döbbenten hallgatom, hogy némelyek „kiégtek”, „megfáradtak”, „keresgélnek”. Itt másról van szó. Maradék hite is megbicsaklik, és az első komoly kihívásnál megzuhan. A szolgálatot csak Isten iránti hálából lehet végezni, akinek mindent köszönhetünk, aki mindent nekünk adott.
„Aki nem pásztor, hanem béres, az nem a nyájra néz, hanem a gyapjúra és a húsra, valójában hentese annak” – mondta találóan e súlyos szavakat egy hívő professzor.
Rémisztő tud lenni a „manager pásztor”, ki Mammon-imádatában már túl tesz a gátlástalan pénz-világ sötét örvényein is, de a kegyesség színeivel szépen át van festve.

A régmúlt ködébe vész az igaz és szent történet, mikor a Feltámadott Krisztus harmadszor jelenik meg tanítványainak, kik egy sikertelen munkával telt éjszaka után nem fognak semmit. Jézus szomorúan nézi a partról a hálókkal vesződő tanítványait, kik hamar feledték Szent Urukat, és nem hívták segítségül nevét, mikor dolgozni indultak.
„FIAIM, NINCS ENNIVALÓTOK?” – ebben a három szóban minden benne van, amit Jézus intéz tanítványaihoz. A gondoskodó Jó Pásztor, ki életét adta övéiért.
E biblikus, istenes lelkiség hatotta át egy hosszú élet küzdelmén és örvénylésén keresztül vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó úr életét. Debreceni Református Kollégium, Sopron, majd Fiume Tengerészeti Akadémiájának legkiválóbb növendékeként, Isten a XX. század legnagyobb magyar államférfiának hívta el, ki Trianon-átka után 24 év alatt embargó-súlytotta szeretett hazáját lelkileg-erkölcsileg-anyagilag talpra tudta állítani Kormányával. A zsidó mentő Kormányzó hat nyelven beszélve a bánatba halt bele 1957-ben Estorilban, hogy hazáján másodszor is átgázolt a bolsevizmus. Fiainak tekintette népét a szó legtisztább értelmében.
Tragikus az a közállapot úgy az állam, mint az egyház részéről, hogy nem lehet köztéri szobra, utca nem viselheti nevét. Példamutató életű Kormányzó úr ékes mellszobrát a Hazatérés Templom Gyülekezete emelte Budapesten 2013. november 3. napján, amiért fegyelmi és gyűlölet zúdult a Közösség életére, világi és egyházi részről egyaránt.

Kárpátia zenekar dala a tiszteletről és szeretetről szól: Horthy Miklós katonája vagyok – Hallgassuk meg a dalt! Örök dicsőség a Magyar Királyság Kormányzójának!!!

A 151 esztendeje született ÁLDOTT EMLÉKŰ KORMÁNYZÓ ÚR életének kezdete is mondhatjuk kerek szám, mint az eltelt közel 30 esztendő a módszerváltás óta, melynek felét már a felséges Európa Unióban éltük le.
Bogár László professzor úr szereti a dátumokhoz és korszakikhoz kötni rendkívül világos és logikus mondanivalóját. Az alábbi mondatok hangzottak el tőle április 30. napján.
„Fontos előre bocsátani, hogy az elmúlt harminc év során, akár tagja voltunk az EU-nak, akár nem, ugyanannak a globális függési rendszernek voltunk részesei. Vagyis egy bizonyos történelmi perspektívából szemlélve azt mondhatjuk, hogy a globális erőforrás szivattyúk nagyjából ugyanannyi erőforrást szívtak ki, akár tagjai vagyunk/lettünk volna az Európai Uniónak, akár nem. Négy évtized kell majd a harmadik világháborúval felérő rendszerváltozás pusztító következményeinek a kiheveréséhez, melyet a globális SZDSZ irányítása alatt a mély SZDSZ vezényelt le”

Kereken 100 esztendeje annak, hogy Lenin legjobb „magyar” tanítványai átok-verte 133 napjuk alatt csak azokat hagyták életben, akik éppen nem kerültek útjukba.
Az általuk okozott totális káoszban a rendfenntartására kivezényelt csendőrök különös célpontjaik voltak a vörös terroristáknak. A Magyar Királyi Csendőrség kiváló hazafiakból
állt, kik hivatásukat hivatásként gyakorolták Híven, Becsülettel, Vitézül. A felderítési arány 99%-os volt. Nem ismertek lehetetlent. Legendás volt a Csendőreskü, a Csendőr 10 parancsolat, a Kormányzó úr és a Haza iránti mély tisztelet és szeretet.
1919. április 27. napján a Nagyváradról Püspökladányba érkező vonatról leszállt:

Pongrácz Aladár Zilah
Ferencz András Bánffyhunyad
Tóth Ferenc Hídalmás
Jakab Pál Mezőörményes

négy külömböző beosztású csendőrtiszt, hogy végezzék szolgálatukat, de a Lenin-fiúk sortüze húsvét szombatján halálba küldte őket, mint Szent Urunkat nagypénteken.
Ez úton is köszönetet mondunk a püspökladányi Római Katholikus Egyházközség lelki atyjának, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesületnek, Jobbik helyi közösségének, Magyar Gárdának, hogy példamutatóan ápolják mártír testvéreink emlékét a szép templomban és templomkertben.

Tekintsük meg a rendezvényről készült két fotót!

„Fiaim, nincs ennivalótok?” – „Jöjjetek, egyetek” Hány édesanya kérdezte ezt már meg gyermekeitől századok alatt? Egyszer egy holland küldöttség volt vendégünk, és elmondtuk nekik, hogy 250.000 népdalunk mindent elmond, amit Istenről, emberről, világról tudni lehet. Nem bántva, de a németek a 4.000 népdalukkal a pitvarig nem érnek fel…
„Egy asszonynak kilenc a leánya, nem győzi számlálni” Hallgassuk meg a nótát Szalay László művész úr énekével!

Ady Endre: Az anyám és én – Hallgassuk meg a művet az édesanyák tiszteletére Latinovits Zoltán színművész előadásában!

József Attila: Kései sirató – Hallgassuk meg a művet az édesanyák tiszteletére Latinovits Zoltán színművész előadásában!

Jézus azt a szolgálatot is látja, amely rejtve marad, látszólag eredménytelen, sikertelen, nem részesül elismerésben, melyet senki sem méltat. Őelőtte ezek a szolgálatok sem hiábavalóak, nem merülnek feledésbe. Őelőtte nem a siker, hanem a hűség számít. Ő számon tartja a szolgálatban elsírt könnyeidet is,a szántást és a vetést is, még ha termés és gyümölcs nem is mutatkozott azonnal. Az ellenállást és elutasítást is, gyűlöletet és kirekesztést is, értetlenséget és meg nem értést is.

1974. április 30. napján egy országot rendített meg a hír, hogy tragikus sorsú zseniális bálványa eldobta életét. Sokadik próbálkozása „sikeresnek bizonyult”. Hiába várták május 1. napján a meghirdetett rendezvényekre, már temetését szervezték, mely hisztérikus tömegjelenetbe fulladt, de ez a szeretet jele volt.
45 esztendő után is van friss virág a sírján, dalai szólnak, mert időtálló értéket képvisel. Valaki azt mondta: „ma már nincs gondolat, nincs üzenet, ezeket a média megcsinálja”

Szécsi Pál: Kósza szél – Hallgassuk meg a dalt!

Szécsi Pál: Könnyezem – Hallgassuk meg a dalt!

Áhítatos, borzongató titok üli meg a lelkeket a parázs mellett, hol készen a hal és a kenyér. Ki ez, aki imádkozni tanít és kenyeret oszt, halottakat támaszt, majd maga meghal?
Az Utolsó Vacsora és első Úrvacsora Nagycsütörtökön? Most meg egy hét után a tengerparton friss halból reggeli?
„Ki ez?” „Az Úr az!”
A hervadhatatlan korona nem földi anyagból, hanem dicsőségből készül. A dicsőség pedig Isten közelsége. Ennél nincs jobb, szebb és fényesebb.

Debrecen-Józsa, 2019. május 4.

A képek forrásai: