Magyar Testvéreim!
A
húsvét utáni második vasárnapot Misericordias Domini vasárnapjának
nevezzük, az irgalmas szívű Úr vasárnapjának. Nevét a 33. Zsoltár 5.
versétől kapta: „Az Úr kegyelmével telve a föld”. Jó nekünk, mert egy
irgalmas szívű Pásztor juhai vagyunk, aki törődik velünk, gondoskodik
rólunk, vezet és oltalmaz.
Hogy mi az élet igazi
mélysége és magassága, azt Krisztus nyájaként tanulja meg az ember. Nem
én tettem magam pásztorrá, és nem te tetted magad presbiterré és
kántorrá, hanem elhívott és kiválasztott a nyáj Jó Pásztora, az Egyház
Feje, a Testté lett Ige! Ne panaszkodj, ne siránkozz, ne mondd, hogy
csak hagytad magad rábeszélni, és nem tudtad mivel jár? Mindig döbbenten
hallgatom, hogy némelyek „kiégtek”, „megfáradtak”, „keresgélnek”. Itt
másról van szó. Maradék hite is megbicsaklik, és az első komoly
kihívásnál megzuhan. A szolgálatot csak Isten iránti hálából lehet
végezni, akinek mindent köszönhetünk, aki mindent nekünk adott.
„Aki nem pásztor, hanem béres, az nem a nyájra néz, hanem a gyapjúra és a húsra, valójában hentese annak” – mondta találóan e súlyos szavakat egy hívő professzor.
Rémisztő
tud lenni a „manager pásztor”, ki Mammon-imádatában már túl tesz a
gátlástalan pénz-világ sötét örvényein is, de a kegyesség színeivel
szépen át van festve.
A
régmúlt ködébe vész az igaz és szent történet, mikor a Feltámadott
Krisztus harmadszor jelenik meg tanítványainak, kik egy sikertelen
munkával telt éjszaka után nem fognak semmit. Jézus szomorúan nézi a
partról a hálókkal vesződő tanítványait, kik hamar feledték Szent
Urukat, és nem hívták segítségül nevét, mikor dolgozni indultak.
„FIAIM, NINCS ENNIVALÓTOK?” – ebben a három szóban minden benne van, amit Jézus intéz tanítványaihoz. A gondoskodó Jó Pásztor, ki életét adta övéiért.
E
biblikus, istenes lelkiség hatotta át egy hosszú élet küzdelmén és
örvénylésén keresztül vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó úr
életét. Debreceni Református Kollégium, Sopron, majd Fiume Tengerészeti
Akadémiájának legkiválóbb növendékeként, Isten a XX. század legnagyobb
magyar államférfiának hívta el, ki Trianon-átka után 24 év alatt
embargó-súlytotta szeretett hazáját lelkileg-erkölcsileg-anyagilag
talpra tudta állítani Kormányával. A zsidó mentő Kormányzó hat nyelven
beszélve a bánatba halt bele 1957-ben Estorilban, hogy hazáján másodszor
is átgázolt a bolsevizmus. Fiainak tekintette népét a szó legtisztább
értelmében.
Tragikus az a közállapot úgy az állam, mint az egyház
részéről, hogy nem lehet köztéri szobra, utca nem viselheti nevét.
Példamutató életű Kormányzó úr ékes mellszobrát a Hazatérés Templom
Gyülekezete emelte Budapesten 2013. november 3. napján, amiért fegyelmi
és gyűlölet zúdult a Közösség életére, világi és egyházi részről
egyaránt.
Kárpátia zenekar dala a tiszteletről és szeretetről szól: Horthy Miklós katonája vagyok – Hallgassuk meg a dalt! Örök dicsőség a Magyar Királyság Kormányzójának!!!
A 151
esztendeje született ÁLDOTT EMLÉKŰ KORMÁNYZÓ ÚR életének kezdete is
mondhatjuk kerek szám, mint az eltelt közel 30 esztendő a módszerváltás
óta, melynek felét már a felséges Európa Unióban éltük le.
Bogár
László professzor úr szereti a dátumokhoz és korszakikhoz kötni
rendkívül világos és logikus mondanivalóját. Az alábbi mondatok
hangzottak el tőle április 30. napján.
„Fontos előre
bocsátani, hogy az elmúlt harminc év során, akár tagja voltunk az
EU-nak, akár nem, ugyanannak a globális függési rendszernek voltunk
részesei. Vagyis egy bizonyos történelmi perspektívából szemlélve azt
mondhatjuk, hogy a globális erőforrás szivattyúk nagyjából ugyanannyi
erőforrást szívtak ki, akár tagjai vagyunk/lettünk volna az Európai
Uniónak, akár nem. Négy évtized kell majd a harmadik világháborúval
felérő rendszerváltozás pusztító következményeinek a kiheveréséhez,
melyet a globális SZDSZ irányítása alatt a mély SZDSZ vezényelt le”
Kereken
100 esztendeje annak, hogy Lenin legjobb „magyar” tanítványai
átok-verte 133 napjuk alatt csak azokat hagyták életben, akik éppen nem
kerültek útjukba.
Az általuk okozott totális káoszban a
rendfenntartására kivezényelt csendőrök különös célpontjaik voltak a
vörös terroristáknak. A Magyar Királyi Csendőrség kiváló hazafiakból
állt,
kik hivatásukat hivatásként gyakorolták Híven, Becsülettel, Vitézül. A
felderítési arány 99%-os volt. Nem ismertek lehetetlent. Legendás volt a
Csendőreskü, a Csendőr 10 parancsolat, a Kormányzó úr és a Haza iránti
mély tisztelet és szeretet.
1919. április 27. napján a Nagyváradról Püspökladányba érkező vonatról leszállt:
Pongrácz Aladár Zilah
Ferencz András Bánffyhunyad
Tóth Ferenc Hídalmás
Jakab Pál Mezőörményes
négy
külömböző beosztású csendőrtiszt, hogy végezzék szolgálatukat, de a
Lenin-fiúk sortüze húsvét szombatján halálba küldte őket, mint Szent
Urunkat nagypénteken.
Ez úton is köszönetet mondunk a püspökladányi
Római Katholikus Egyházközség lelki atyjának, a Magyar Csendőr Bajtársi
Egyesületnek, Jobbik helyi közösségének, Magyar Gárdának, hogy
példamutatóan ápolják mártír testvéreink emlékét a szép templomban és
templomkertben.
Tekintsük meg a rendezvényről készült két fotót!
„Fiaim, nincs ennivalótok?” – „Jöjjetek, egyetek”
Hány édesanya kérdezte ezt már meg gyermekeitől századok alatt? Egyszer
egy holland küldöttség volt vendégünk, és elmondtuk nekik, hogy 250.000
népdalunk mindent elmond, amit Istenről, emberről, világról tudni
lehet. Nem bántva, de a németek a 4.000 népdalukkal a pitvarig nem érnek
fel…
„Egy asszonynak kilenc a leánya, nem győzi számlálni” Hallgassuk meg a nótát Szalay László művész úr énekével!
Ady Endre: Az anyám és én – Hallgassuk meg a művet az édesanyák tiszteletére Latinovits Zoltán színművész előadásában!
József Attila: Kései sirató – Hallgassuk meg a művet az édesanyák tiszteletére Latinovits Zoltán színművész előadásában!
Jézus azt a szolgálatot is látja, amely rejtve marad, látszólag eredménytelen, sikertelen, nem részesül elismerésben, melyet senki sem méltat. Őelőtte ezek a szolgálatok sem hiábavalóak, nem merülnek feledésbe. Őelőtte nem a siker, hanem a hűség számít. Ő számon tartja a szolgálatban elsírt könnyeidet is,a szántást és a vetést is, még ha termés és gyümölcs nem is mutatkozott azonnal. Az ellenállást és elutasítást is, gyűlöletet és kirekesztést is, értetlenséget és meg nem értést is.
1974.
április 30. napján egy országot rendített meg a hír, hogy tragikus sorsú
zseniális bálványa eldobta életét. Sokadik próbálkozása „sikeresnek
bizonyult”. Hiába várták május 1. napján a meghirdetett rendezvényekre,
már temetését szervezték, mely hisztérikus tömegjelenetbe fulladt, de ez
a szeretet jele volt.
45 esztendő után is van friss virág a sírján, dalai szólnak, mert időtálló értéket képvisel. Valaki azt mondta: „ma már nincs gondolat, nincs üzenet, ezeket a média megcsinálja”
Szécsi Pál: Kósza szél – Hallgassuk meg a dalt!
Szécsi Pál: Könnyezem – Hallgassuk meg a dalt!
Áhítatos,
borzongató titok üli meg a lelkeket a parázs mellett, hol készen a hal
és a kenyér. Ki ez, aki imádkozni tanít és kenyeret oszt, halottakat
támaszt, majd maga meghal?
Az Utolsó Vacsora és első Úrvacsora Nagycsütörtökön? Most meg egy hét után a tengerparton friss halból reggeli?
„Ki ez?” „Az Úr az!”
A
hervadhatatlan korona nem földi anyagból, hanem dicsőségből készül. A
dicsőség pedig Isten közelsége. Ennél nincs jobb, szebb és fényesebb.
Debrecen-Józsa, 2019. május 4.
A képek forrásai: