„Megteltek mind Szentlélekkel” /Apostolok Cselekedeti 2:4/

Kontumáci kápolna a Rákóczi várból fotózva
Gyimesbükk határában az ezeréves határon

Magyar Testvéreim!

Az Apostolok Cselekedeti könyv szerzője Szent Lukács evangélista, a jól képzett kiváló orvos, az alapos és nagy műveltségű történész, de mikor írni kezdi páratlan gazdag művét érzi, hogy falakba ütközik. Leírhatatlan, kibeszélhetetlen, érthetetlen esemény-sorozat leírására vállalkozik. Nem talál reá szavakat.
A csodákkal mindig így vagyunk. Olvassuk Bolyai János leírását a tér véges és mégis táguló valóságáról, nézzük Munkácsy Mihály tündöklő képeit és várjuk, hogy szereplői mozduljanak a vásznon, hallgatjuk Beregszászi Olga énekét, és elhagyjuk a valóságot.
Isten Szentlelke olyan mint a szél, de nem szél. Olyan, mint az emésztő tűz, de nem tűz. Olyan, mint a világ teljessége, de mégis egyházat hív életre.
Lebeg a vizek felett és teremt. Erőt ad a Kármel hegyen Illés prófétának, aki egyedül áll szemben a 450 Baal pappal, korának hatalmasaival és kiváltságosaival.
Rettenhetetlen bátorságot és hitet ad Keresztelő Szent Jánosnak, aki fennen hirdette: „Én vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jön, Szentlélekkel és tűzzel keresztel majd titeket”

Márton Áron a székelység legendás püspökét életfogytiglani fegyházra ítélte a román népbíróság 1949-ben, 16 esztendei nehéz börtönévet szenvedett a román nacionál-kommunizmus gyűlölete alatt, élete végéig hű maradt papi esküjéhez:
„Nem futamodom el a munkától” – Vállalom a bajt, szenvedést, nyomorúságot. A Szentlélek által mindenre volt ereje a Krisztusban. Tekintsük meg nemes szobrát!

Jöjj Szentlélek – Hallgassuk meg a bizonyságtételt énekben is!

A húsvétot követő hetedik vasárnap, az 50. nap, Krisztus Urunk által megígért Pártfogó, Szószóló, Vigasztaló eljövetele szélzúgás és lángnyelvek közepette, ahogyan kitartóan imádkoztak hozzá az apostolok és Mária.
Mi történt az első pünkösd napján? A válasz egy szó: egyház. Azt a csodát és titkot amit egyháznak nevezünk, a Szentlélek hívta életre. Énekünk szerint:

„Kihívott minden népből, Egy lelki népet itt,
Kit egy Úr, egy keresztség, És egy hit egyesít.
Csak egy nevet magasztal, Csak egy név vonja őt,
És egy terített asztal, Ád néki új erőt”

Pünkösd szent ünnepe 1990 óta újra a magyarság nagy seregszemléje is, és éljenek bárhol a világon sokan azt mondják, Somlyóra el kell menni, hol a keresztaljak alatt érkező csángó, székely testvéreinkkel a Kegytemplomban, és fent a Nyeregben együtt kell örvendeni a találkozás szentsége fölött.
Csíkszentdomokos – Madéfalva – Gyimesbükk vonalon igyekszik a kedves szerelvény, hogy utasai a csodás természeti örökség kebelén vegyék a Lélek ajándékát az épített örökség falai előtt, mely Bethlen Gábor és Rákóczi Ferenc Áldott Fejedelmeink keze munkáját dicsérik.

Tekintsük meg a nyitóképen, és a kisfilmen Gyimesbükköt!

A karácsonyról és a húsvétról kialakult egy általános sztereotip kép a világban, melyre aztán rá is telepedett sok multinacionális vállalat, természetesen semmit nem tudva, és még kevésbé érdekelve a megváltás misztériumáról. A pünkösd nagy talány számukra, és csak azt fájlalják az egészben, hogy ennek égisze alatt nincs mit eladni, max. utaztatni és etetni lehet a népet a hosszú hétvégén.
Nekünk jó tudnunk, hogy a Pünkösd az egy akarat világa volt. Akkor ott Jeruzsálemben 15 nemzetiség volt jelen, mely szinte lefedte az akkori lakott föld teljes kultúráját.
Egy akaraton azonban csak Isten templomos népe volt. Az Anyaszentegyház élete, a hit áradása azért elvehetetlen és megtörhetetlen, mert az égből lett.
1949-ben búcsúzott el híveitől és a papságtól Erdély legendás püspöke Csíksomlyón, hogy aztán 40 éven keresztül csak titokban találkozhattak, de így is zarándokolt Isten zarándok népe, kijátszva a Securitate éberségét.

„Legyen nekem a te igéd szerint” – a hit, és ebből fakadó hitvallás mondja az egyetlen igent a földön a hivatás évében Boldogságos Szűz Máriával. Nézzük meg a kisfilmet!

„Mária hozzád száll imánk” – hallgassuk meg a kántor szolgálatával a dicsőítő éneket!

A Pünkösd az egyház születésnapja. A 2000 esztendő mutatja mennyei mibenlétét, hiszen az ember sem életre hívni, sem megsemmisíteni nem tudta eddig. Az Apostoli Hitvallás, majd a Heidelbergi Káté 53. kérdése és felelete tanít a Szentháromság belső, titkos tanácsvégzéséről.

Beteljesedik, amit sokan csak titkon reméltek a sok nyelvű, szokású és hagyományú Római Birodalomban:

„Te szentségnek új világa, Igédnek vezérlj útjára,
Taníts téged megismernünk, Istent atyánknak neveznünk,
Őrizz hamis tudománytól, Hogy mi ne tanuljunk mástól,
És ne légyen több más senki, Hanem Krisztus, kiben kell bízni! Alleluja! alleluja!”

Babits Mihály: Himnusz a Szentlélekhez – Olvassuk el a mély, biblikus verset!

Jöjj Szentlélek-isten,
jöjj s áraszd ki a mennyekből
fényességed sugarát!
Jöjj, ki árvák atyja vagy,
Jöjj, ki szívek lángja vagy,
ajándékos jóbarát!

Jöjj, áldott vigasztalás,
drága vendég, lelkitárs,
legédesebb enyhülés:
fáradságra nyugalom,
hőség ellen oltalom,
zokogásban könnyülés!

Jöjj, és töltsd be híveid
legtitkosabb szíveit,
boldogító égi tűz!
Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
semmi tiszta, semmi szűz.

Mosd, amit a szenny belep,
öntözd, ami eleped,
seb fájását csillapítsd;
ami dermedt, élesztgesd,
ami fagyos, melengesd,
ami hibás, igazítsd!

Benned minden bizalom!
Osszad, osszad pazaron
hét szent ajándékodat:
adj érdemre jobbulást,
üdvösséges kimúlást;
s örök vigasságot adj!

Megteltek mind Szentlélekkel, írja könyvében az evangélista. Ennek pedig szükségképpeni következménye a szólás. Ez a szólás azonban maga a pünkösdi csoda.
Mit akar közölni Isten a pünkösdi eseményben?

1. Megszólaltatja az emberiség egyetemes anyanyelvét, melyet Bábel óta elveszített az emberiség.
2. Helyre állítja a testvéri közösséget.
3. Kiábrázolja az egyház missziói munkájának dicsőségét.

A pünkösdi csodában lép a világ elé a Nagypénteken még szétszéledő, majd Húsvétkor bátortalan taníványi közösség a világ elé, világ megváltó tervekkel.
A Pünkösd csodája az, hogy a meghalt és feltámadott Krisztus személyesen jelen van a gyülekezetben.

„Ó Atya Istennek kedves szép leánya, Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája” – Hallgassuk meg a Régi Magyar Himnuszt Pünkösd Szent Ünnepén!

Boldogasszony Anyánk! Beregszászi Olga művésznő káprázatos szoprán éneke!

A haladó román innováció ismét a fejlődés élvonalába röpítette vitéz mihály kései unokáit. Ha már pusztítják szép Erdélyünk 100 esztendeje,legalább sírjain kék – sárga – piros virágok nyíljanak,hogy még poraink is nekik szolgáljanak…

A mi válaszunk a bennünket ért kihívásra zászlóinkon olvasható!

Karját az ég felé emelte
s elszállt fölötte a föld lelke,
új lélek költözött a Holdba,
új teremtés a bús bolygóba.

Medréből a tenger kilépett,
feljött a földből az enyészet,
a víz és tűz rendje megfordult,
a természet könnye kicsordult.

Ez a könny tartja most a létünk,
ez a könny hoz jövendőt nékünk!
Ha ez a könny most elapadna,
szívünk egyszerre megszakadna,

folyók hirtelen megállnának,
elhűlne szárnya a madárnak,
szikla zuhanna a zöld fűre
s a levegő elsötétülne.

(Gulyás Pál Az evangélium elé)

Áldott pünkösdi ünnepet kívánok Testvéreimnek a Lékek közösségében!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. június 8.

A képek forrásai:
szolos.hu
mapio.net

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük