Magyar Testvéreim!
A
szabadságnak, a tisztaságnak és az igazságnak olyan magaslati levegője
árad e kijelentésből, hogy szinte beleszédülünk. Jó itt lenni a hegyen,
és tudni azt, hogy a Megdicsőült Krisztus megbízást adott szeretett
apostolának Jánosnak, ki az Utolsó Vacsorán hallgatta szíve dobbanását,
ki a Szent Kereszt előtt átölelte Édesanyját, ki a tanítványok közül
mindvégig hű maradt Hozzá. A megbízás a titokzatos negyedik evangéliumra
szólt, három levélre, és a titokzatos Mennyei Jelenések könyvére.
Az első levél 5. fejezetének már címe is lélekemelő: A HIT GYŐZELME!
De
jó volna ilyen győzedelmes hittel élni e bűn által megrontott világban,
mikor látjuk a halál diadalát, és felejtjük Pál apostolt, látjuk az
igaz szenvedését, és felejtjük Jób könyvét, látjuk a gazdagok
gátlástalanságát és felejtjük Ámós prófétát.
Fennkölt
bizonyságtétel e mű, mint egy Bach-fuga, tétel és ellentételben fejti ki
gondolatait, ez görög benne. A keresztyénség summáját egyszerű,
általános, idő feletti tételben foglalja össze:
Isten szeretet
Isten világosság
Isten Krisztusban
Árpád-házi
Szent László király tiszteletére és emlékére a 2017. év emlékév volt a
misztikus lovagkirály tiszteletére, hiszen trónra lépésének 940. és
szentté avatásának 825. évfordulóját ünnepeltük. A magyar édesapa és a
lengyel édesanya elpecsételte a két nép történelmét. A szent király
1092-ben Szabolcs Várába Zsinatot hívott össze, és elmondhatjuk, hogy az
ott meghozott világi és egyházi törvények, rendeletek még ma is
megállják helyüket. Családok, nők, gyermekek védelme, tulajdon védelme,
határok védelme, istentiszteleti rendelkezések példamutatóak. Halála
után 250 esztendővel székely népe vesztésre állt a tatárral szemben,
mikor segítségül hívják, és ő sírjából kelve győzelemre vitte a
küzdelmet. Arany János úgy tudta, hogy negyednapra tért vissza
átizzadva.
Háromszor jelent meg a jubileumi évben, és ott lehettünk a
csoda forrásánál kétszer Nagyváradon, egyszer Csíksomlyón. A hit, a
nagylelkűség és az önfeláldozás olyan szép példája áll előttünk, mely
visszamutat az ige kijelentésére: A HIT GYŐZELME!
Nézzük meg a Sacra Corona film részletét a Szent Király elhívásáról!
235
esztendeje, mikor a Háromszéki Csomakőrös kis református templomában
megkeresztelték a 8 napos gyermeket, ki szüleinek hatodik gyermeke volt,
szegény székely apja fogadalmat tett, hogy gyalog mennek majd
Nagyenyedre a híres Bethlen Kollégiumba, majd onnan Heidelbergbe és
Göttingenbe, hogy a kereszteléskor tett fogadalmi ige és eskü
beteljesedjék. 35 éves Kőrösi Csoma Sándor, amikor örökre elhagyja
szeretett Erdély földjét, hogy elinduljon gyalog Tibetbe, megkeresni a
magyarok őshazáját.
„Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat,
s keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet,
egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára
lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot
vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében”
A
hétköznapok munkája és az ünnepnapok szentsége olyan mély egységben élt
lelkében, mely olyan emberfeletti teljesítményre, és emberséges jóságra
indította Csoma Sándort, mely előtt Széchenyi István, Jókai Mór, Arany
János és egy nemzet tisztelgett. A nyugati tudós világ számára elsőként
megnyitotta Belső-Ázsia titkait, és ehhez nem a 17 nyelv ismerete volt
csupán szükséges, hanem
A HIT GYŐZELME!
Nézzük meg Csomakőrös nagy fiának szülőházát!
Mikor
Isten szól, hogy ilyen légy, így élj, így szeress, az nem csupán
parancsolat, hanem Evangélium is. Eljött az, Aki kimondta a nagy szót:
SZERETET, és rátette az életét.
Megmutatta, hogy mennyire szereti Isten az embert, és megmutatta, mennyire kell nekünk szeretnünk egymást és Istent.
Mikor
Petőfi Sándor verseit olvasom, szinte minden művében ha mélyre evezünk,
megérezzük ezt az olthatatlan szeretetet, Istene, családja, szülőföldje
iránt.
Petőfi Sándor: Szülőimhez. Olvassuk el e szép verset az önfeláldozásról, mely A HIT GYŐZELME!
Hej édes szülőimék,
Gazdagodjam meg csak!
Akkor, hiszem istenem,
Nem panaszolkodnak.
Minden teljesülni fog,
Amit csak kivánnak;
Megelőzöm vágyait
Éd’sapám s anyámnak.
Lesz csinos ház, amiben
Megvonúlnak szépen;
Pince lesz a ház alatt,
Jó bor a pincében.
Meghihatja éd’sapám
Minden jóbarátját;
Borozás közt lelköket
A jókedvbe mártják.
Szép kocsit csináltatok
Éd’sanyám számára;
Nem kell, hogy a templomot
Gyalogosan járja.
Lesz arany szegélyzetű
Imádságos könyve,
Krisztus urunk képe lesz
Szépen metszve benne.
Pistinak meg majd veszek
Drága paripákat,
Rajtok jó Istók öcsém
Vásárokra járhat.
Végesvégül lesz nekem
Dúsgazdag könyvtárom;
Akkor majd a verseket
Nem pénzért csinálom.
Ingyen osztom azokat
Szét az újságokba;
Minden szerkesztő, tudom,
Szívesen fogadja.
S hogyha szép lyányt kaphatok:
– De magyar lelkűt ám! –
Éd’sapám táncolni fog
Fia lakodalmán.
Így élünk majd boldogan
A mulatságoknak,
Így biz, édes szüleim…
Gazdagodjam meg csak!
Van
egy régi mondás az egyház öt parancsolatáról, valamint arról, hogy az
ellenfél belül van az egyház kerítésén. A Krisztus emberei legyőzik e az
Antikrisztust?
Vannak, akik Istentől születtek, és vannak, akik a
világ szerint élnek és beszélnek. A világ pedig hallgat reájuk. Az
apostol kimond egy nagy elvet, ami a Kijelentés, ami történetivé vált
Jézusban.
A rettenetes mélységből induló Munkácsy egész életében
lelkében érlelte képeit, és mikor 26 évesen Düsseldorf majd Párizs omlik
elé a Siralomház bemutatása után, a világ teljes értetlenséggel áll a
zseni és zseniális alkotása előtt. A lényeget nem értették meg soha,
csak rohangáltak, hogy ki tudja a másik elől elorozni.
Móricz Zsigmond segít a megértésben: „A
magyar betyár, akit bitangba kergetett a sors, a küzdés, a szegénység.
Akit megfogtak, mint a fenevadat. Bilincsbe verték, kötélre ítélték, s
egy napra kitették a siralomházba, a világ csudájára, hogy a maga
esetével riassza el az embereket a bűntől.”
Ebben a
képben benne van Rembrandt, Goya, Szinyei Merse, mindez nem is igazán
lényeges. Ebben a képben a magyar nép van benne, a piros ruhás árva
kicsi, a napszámból tengődő asszony, a kivert napszámos, Kossuth bujdosó
vitéze, maga a festőkirályban teljesedik ki a teljes magyar valóság a
szabadságharc leverése után.
Munkácsy Mihály: Siralomház. Nézzük meg a beszélhetetlen csodát, mely A HIT GYŐZELME!
A
hitnek köze van a világhoz, és annak minden problémájához. Milyen
válaszokat tudunk adni, mindig az a nagy kérdés. Az éppen 30 esztendeje
öngyilkos lett világhírű író Márai Sándor lélekben soha nem tudott
elszakadni szeretett Kassától, és az emigráció hontalansága, keserű
kenyere végső lépésre indította. Hogy szerethet Isten, ha ilyen a
sorsom? – kérdezte.
„Az ember nem tud a Teremtő nélkül
élni. De a teremtésben nem csak föld van és tenger, és hold és
csillagok. Van benne gyalázat, kínzás, vér, ragya és butaság.”
Az ige válasz tud lenni az író kételyeire: „Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, az Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.”
Tekintsük meg Márai Sándor író fotóját, ki így búcsúzott a világtól: „A végén nem számít semmit a világ. Csak az számít, ami a szívünkben marad.” A HIT GYŐZELME!
Száz
esztendeje már annak is, hogy beköszöntött Marx-Engels-Lenin a maga
valóságában „fiain keresztül”. Az Antikrisztus elhozta azt a világot,
melyről azt gondolták sokan, ez soha nem történhet meg. Minden valóság a
talpáról a fejére állt, a bűn lett az erény, Isten helyére az ördög
került. A félelem, rettegés eluralta a világ eme részét a cári család
kivégzése után. Az ige így fogalmaz: „A szeretetben nincs
félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem
gyötrelemmel jár, aki pedig fél, abban nem lett teljessé a szeretet.”
A szentíró realizmusa magával ragadó: aki nem szereti atyjafiát akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát?
A
kommunizmus száz millió áldozatának emléknapja február 25. Emlékezünk a
jogfosztásra, javaink elrablására, szabadságunk vagy életünk
elvételére. Az idealisztikus ideológia szembe ment Isten valóságával, az
emberi élet szentségével, az igazság, morál és jog legalapvetőbb
normáival.
V. Viszockij az Arbat gyermeke, Ljubimov rendező kedvence, a moszkvai Taganka színház fékezhetetlen zsenije mint az orosz nép lelkiismerete, a szovjet típusú kommunizmus fékezhetetlen gyűlölője vodkától ázott Pravda újságon írta verseit, és adta elő dalait, mikor éppen nem volt börtönben, vagy száműzetésben.
Hallgassuk meg Viszockij egy dalát a gonoszság ellen, mely A HIT GYŐZELME!
A
kommunizmus rémtettei meg van írva Kolimai történetekben, valamint
Szolzsenyicin műveiben a legteljesebben, mely a Gulág-Szigetcsoport
szívbemarkoló ábrázolásának pokoli mélységét mutatja.
Tekintsük meg A. Szolzsenyicin világhírű Nobel-díjas orosz író fotóját, és olvassuk el véleményét a kommunista ember-típusról:
„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
Szolzsenyicin helytállása és kiállása az emberiség előtt A HIT GYŐZELME!
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a hit szeretet és engedelmesség. Igy lesz a lehetőség valóság, mely hegyeket képes mozgatni. A hit győzedelmesen felül tud emelkedni minden nyomorúságon, veszteségen, pusztuláson, gonoszságon, gyűlöleten.
Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar szép művét az igaz emberségről, mely A HIT GYŐZELME! Tábori posta!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2019. február 23.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
utazzerdelybe.hu