„Örökségünk bitorlókra szállt” /Jeremiás próféta Siralmai 5:2/

Magyar Testvéreim!

Akiket Isten Lelke vezérel, azoknak nem szabad vétkezni! Akiket Isten Lelke vezérel, azok a jóra törekszenek! Akiket Isten Lelke vezérel, az nem hazudik, mert az igazságból jön és az igazságra vezet! A híres párizsi Louvre Múzeumban egy idős hölgy újra és újra visszatért egy festményhez, melyet hosszan nézett.
A kép címe ez volt: Kenyér és bor. – Végül a teremőr megkérdezte: „Mit lát ebben a képben, ami annyira leköti?” Válasz: „Mindazt, ami nekem volt, de már nincs: az elvesztett hazát, a világgá hajszolt családomat, az otthont, az örömöt, a békességet, a hitet, az igazi szeretetet, a hívek közösségét, szépbe szőtt álmomat, jövendőmet.
Palesztin vagyok, akit elkergettek őseim földjéről.”

Gazdag örökségünk volt, mely bitorlókra szállt, mondjuk a palesztinokkal, örményekkel, kurdokkal, határon túl szakadt véreinkkel, kiktől távolba szaladtak az egykori határkövek.
Meg lehet halni részletekben Ady Endre szerint, meg lehet halni örökségünk védelmében állva is, meg lehet halni túszként, idegen világok játékszereként a gyűlölet poklában.

Hagyaték – Állva meghalni – Budapest ostroma és a kitörés. Tekintsük meg e drámai filmet, melyről senki nem gondolhatta, hogy ennyi borzalom zúdul népünkre!

Tormay Cecile írja: „Ezer év alatt egy hatalmas cserfa nőtt a mi földünkből. Ez a cser maga a magyar nép. A gyökere a paraszt, a törzse a régi nemességből lett és véle összefonódott értelmiség, a lombja az antik értelemben vett arisztokrácia, a kiválóság. Minden ugyanaz: a gyökér, a törzs, a lomb, és egyik a másik nélkül élni képtelen.
A fa elszárad, ha bármelyik beteg. Nem társadalmi osztályokról van a háromban szó, de fejlődési fokokról. Más népek ezért nem értenek meg minket. A különbségekben ilyen hasonlatok nincsenek sehol.”

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja, Róma, a Vatikán: hol Bakócz Tamás esztergomi érsek volt a legesélyesebb a pápai trónra II. Gyula és X. Leó idejében.
Küldetést szeretett volna teljesíteni Bakócz Tamás, hogy szeretett magyarságát megmentse a török inváziótól. Gyászos kudarcba fullad kísérlete, és az országot idegen erők kiszolgáltatják az Oszmán Birodalomnak. A Magyar Királyság magára maradt, és drága öröksége bitorlókra szállt.
E regényt háromszor jelölik irodalmi Nobel-díjra, de ezen a vidéken Ady szerint törvényszerű, hogy aki nem bitang, annak pusztulnia kell.
Bakócz Tamás nem lehetett pápa, a róla szóló regény nem kaphatta meg a legmagasabb rangú elismerést.

Jeremiás próféta életművének e második kötete egy kollektív panaszének, mely már nem csupán Jeruzsálem ostromát írja le, hanem a babyloniaiak által megszállt országban uralkodó állapotokat mutatja be lélekbemarkoló drámai eszközökkel.
A keserves sors és helyzet drámai felkiáltásnak a jegyében indul: Emlékezz, Uram! – és ezzel a könyörgéssel végződik: Tedd napjainkat újra olyanokká, mint voltak régen.
Nincs rettenetesebb emberi érzés, mint amikor valakiktől elveszik azt, ami az övé. Földje, vize, kenyere, háza, legszemélyesebb holmiai és emlékei. Drága szerettei, felesége, gyermekei, szülei, testvérei, kik nélkül nem tud élni. Sem lélekben, sem testben, sem hitben. Aki elvesz, az „idegen”, írja a próféta. Még adott esetben ha egy nyelvet is beszél veled.
Jeremiás nem perlekedve panaszkodik, hanem bűnbánó szívvel sír. A legnagyobb gond az, mikor szolgasorsba lettek kárhoztatva hazájukban. Jogfosztottan, étel-ital nélkül élni, mikor szolgahadak uralkodnak felettünk. Meggyalázzák asszonyainkat, leányainkat, vezetőinket felakasszák, a véneket nem becsülik, ifjakat kényszermunkára viszik.
E próféciákban a 74-75 esztendeje történt magyarországi események vannak megírva. Homályos a szemünk, mert pusztává lett Sion hegye.

Sík Sándor: A kék palást. „Anyai palástod fordítsd oltalmunkra” (Boldogasszony Anyánk) Olvassuk el hitvalló verset!

„Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!”

(Boldogasszony Anyánk)

Amelynek színe mint a menny
És mint az édesanya-szem,
Olyan ölelő, olyan áldott,
Énekelem a Kék Palástot.

Kék mint az ég, jó mint az ég:
Mélység, magasság, messzeség,
Körülkarol és el nem enged,
Megharmatoz és fölmelenget.

Olyan könnyű a mosolya!
Búzavirág és ibolya.
És mégis oly kimerhetetlen
És titokzatos, mint a tenger.

Ó tőlem milyen messze már
Amely eléd bírálni jár,
A farizeusi szemöldök.
Már gyermeki bizalmat öltök.

Bizalmat, jó meleg ruhát:
Ha rám uszítja táborát
A Bűnnek Isten-tűrte titka,
Elburkolózom ráncaidba.

De nem magam, mind elhozom,
Kiért a gond mázsája nyom,
Mind, mind aki kedves szívemnek,
Kézen vonom megbújni benned.

Az árvákat, a foglyokat,
S kik megjárták a poklokat
A sötétség évein által, –
Fogadd alád, anyai Fátyol.

S akik után szívünk sajog,
A nagyszemű ártatlanok,
A kisdedek, s akik még jönnek
Másnapján az eldúlt özönnek…

De már nem is imádkozom:
Úgy buzog föl a bizalom
Szívem megéledt melegéből
Mint a forrás a föld szívéből.

Fölöttem a végtelen ég,
Lenn: hallgató arany kepék:
Keresztbe kötve várja sorsát
Szegény, pihegő Magyarország.

Az eleven-kék bolt, a menny.
Mintha libbenne odafenn,
És békére és háborúra
Egy nagy kék palást ráborulna.

A próféta egyetlen reménysége az Úr, aki a trónján ül örökké, aki örök szeretettel választotta ki az embert, és magához ölelte azt. Ez most itt több mint imádság, ez hitvallás, bizonyosság. Jézus Krisztusba vetett hit.

Bartók Béla az ő zenéjét kritizáló vádakra megírta az Allegro barbarot, mely életművének egyik legjelentősebb darabja. Hallgassuk meg!
(1970-ben a világhírű Emerson Lake and Palmer zenekar The Barbarian címmel dolgozta fel a művet)

A Zirci Ciszterci Apátság könyvára 65000 kötetes gyűjteményével, páratlan ősnyomtatványaival, berendezésével Magyarországon egyedülálló. Örökségünk olyan kincse, mely kis híján bitorlókra szállt. Más egyházi gyűjtemény nem volt ilyen szerencsés, és szerte Kárpát-hazában kifosztották, államosították, széthordták. Sárospatak, Nagyenyed, Gyulafehérvár kincseinek értékes darabjai ebek harmincadján végezték, atyai örökségünk bitorlókra szállt.
Zirc Ciszterci Apátsági könyvtára önmagában „állva hagyja” bármelyik európai uralkodóház gyűjteményét, pedig azok századokon át végigrabolták a gyarmatokat, mérhetetlen anyagi erőforrás állt rendelkezésükre, de ez még sem mérhető e versenyben.
Tekintsük meg a Zirci Ciszterci Apátság könyvtárát!

Kormorán zenekar dala vigasztalja tegnapunkat, gyógyítsa holnapunkat. Isten ujja megérintett. Hallgassuk meg a dalt!

Örökségünk szép emléke a 63 esztendőn keresztül szolgált Magyar Királyi Csendőrség, mely híven, becsülettel, és vitézül szolgálta a köz biztonságát. Esküjéhez híven nem kísértette a Mammon, a részrehajlás és a korrupció. A törvény volt előtte és mögötte. Belső 10 parancsolata erkölcsi norma tudott maradni. Tekintélye és tartása volt az állománynak. Sok magára maradt idős ember sírja vissza máig, hiszen már megjelenésük is tekintélyt parancsolt, mindig nekik volt igazuk és joguk, nem pedig a bűnözőknek.
Debrecen-Józsa köztemetőjében idén is megemlékeztünk a február 14. csendőrnapról Herczeg János Testvérünk sírjánál, ki a településen teljesített szolgálatot mindenki nagy elismerése által övezve 1944. március 19. napjáig. Emléke legyen áldott! Az eszme él közöttünk.

Tekintsük meg tisztelettel csendőrnapi rendezvényünk plakátját, és rendezvényünk ékes voltát!

„Téríts magadhoz, Uram, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak”
(Jeremiás próféta Siralmai 5:21)

Debrecen-Józsa, 2019. február 16.

A képek forrásai:
zirciapatsag.hu
orszagjaro.net
hu.wikipedia.org