Magyar Testvéreim!
Költőien fogalmazta meg Gárdonyi Géza a világhírű Egri Csillagok regény szerzője a Bibliáról vallott hitvallását, mely isteni művet a Szentlélek sugalmazására próféták és apostolok foglaltak írásba. Ez a könyv támasz és életerő az Egyháznak, hitszilárdság az Egyház tagjainak, táplálék a léleknek, és tiszta forrása a lelki életnek.
Gárdonyi Géza: Írás a Bibliában
Ez a Könyv a Könyvek Könyve,
Szegény ember drága gyöngye,
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak,
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forráskútja
Hol pohárral Krisztus áll.
A világ legnevesebb alkotóinak bibliai művei között a szobrászatban A. Michelangelo a reneszánsz legnagyobb géniusza hordozza a koszorút „Dávid” és „Pieta” szobraival, valamint a Sixtusi kápolna mennyezet freskójával. Festőművészek közül Munkácsy Mihály festőkirály a Krisztus trilógia páratlan erejű művészi ábrázolásában az egyetemes művészettörténet legkiemelkedőbb alkotását tette le a Szentháromság Egy Örök és Igaz Isten lábai elé, valamint az emberiség asztalára. Hitvallásos lobogásának emésztő tüze még a nagy holland zseni, Rembrandt nagyságát is elhalványította.
Szomjas lélekkel hajolt kottája majd orgonája fölé J. S. Bach „Máté passiója” és „János passiója” alkotásakor, hogy a szenvedő Krisztust az evangéliumok lapjairól a szíveken át a menny magasságába újra az Atya jobbjára ültesse.
Haydn „Teremtés” c. oratóriuma, Handel „Messiás” c. oratóriuma a Világ világosságaként ábrázolódik ki ének és hangszeres előadások során, mely szerint Haydn a Bibliát az elején „kezdte”, míg Handel a műfaj leggrandiózusabb alkotásában várja a megígért Messiást.
Wass Albert: Igazgyöngyök – Hallgassuk meg az igazgyöngy szenvedéssel teli féldrágakővé váló folyamatának kálváriás útját!
Már az ókori bibliai időkben is hatalmas érték és kincs volt a víz a Közel-Keleten. A nagy folyamok mentén telepedtek meg az ősi kultúrák, és hozták létre a civilizáció máig ható kincseit. Egyiptom, Mezopotámia, Izrael és Kárpát-medence az éltető forrásoknak köszönheti létét. Kevesen gondolják, hogy már 4000 esztendeje is háborúztak az országok az éltető vízért.
Igénkben azt olvassuk, hogy Izsák ősatya küzdelmet folytat a vízért. Kutakat ásnak, azokat az ellenség betemeti, majd tovább vándorolnak, és új kutakat ásnak.
Ahol vizet találnak, ott hálából oltárt emelnek az Úrnak.
A 120 esztendeje született orvosi Nobel-díjas Békésy György neve nem igazán ismert a szakmán kívül, pedig e zseniális tehetségű tudósunk világhírű munkát végzett a fizika, kémia, orvostudomány, biofizika, fiziológia, mérnöki, irodalmi és művészettörténeti területen is.
Az egykor Kolozsvárról származó tudós a világ legjobb egyetemeit bejárva Hawaii Egyetemén fejezte be életét, hamvait pedig a Csendes óceán ringatja valahol.
Ezt írta egy helyen Békésy professzor:
A Turulmadár nyomán
„Mikor Svájcban éltem, ott minden csendes, biztos és nyugodt volt, az életben maradás nem jelentett problémát. Magyarországon más a világ. Ott az élet szinte állandó küzdelmet jelentett szinte mindenért, de a küzdelem nem eredményezett pusztulást. Egyszer elveszítettük, máskor megnyertük, de mindig életben maradtunk. Az embernek szüksége van erőpróbára, és ez Magyarország egész történelme folyamán adva volt”
Tekintsük meg az 1972 -ben 73 éves korában elhunyt lángész fotóját, ki bejárva a világ tudományos központjait, beszélhetetlen sok dicsőséget szerezve a magyar névre!
Vangelis – Kovács Kati: 1492 A paradicsom meghódítása – Hallgassuk meg a szép dalt, melyről azt mondta Vangelis, hogy „soha nem gondolta volna, hogy így is el lehet énekelni!”
Vannak akik ássák a kutakat, hogy éltető friss forrásvíz legyen és jusson embernek, állatnak, növénynek, földnek. Egyszóval Isten segedelmével életet fakaszt, hogy gyógyító munkája nyomán felüdüljenek az emberek. Hisz valamiben rendületlenül és töretlenül, ás, küzd, kutat, majd ha víz csillan, oltárt emel szívében vagy valóságosan, és imában ad halát munkája eredményének. Az örök Izsák, az örök szolga, az örök optimista.
Áprily Lajos a brassói származású református költő-tanár, a rímek zsenije, aki olthatatlan hittel ásta a kutakat, hogy éltető forrással oltsa szomját a sivatag világának.
A rím – Olvassuk el a művet!
Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.
Egyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.
S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.
Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.
És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.
A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.
A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.
S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.
Nem ás, nem ont és nem kering –
csak ring s a lelkem benne ring.
Kodolányi János egyik legnagyobb népi írónk születése szinte egybeesett Békésy professzor születésével, csak élete lett három évvel rövidebb.
A világirodalmi rangú epikus is 120 esztendeje indult el, hogy ássa a kutakat az Ormánság szépséges Dráva-szögi világában, mely máig az egyik legszegényebb vidéke hazánknak. Hányatott gyermekkora után megnyugvást hozott életébe az Ormánság prófétájával való találkozása és barátsága.
Csikesz Sándor református lelkész legendás könyvtára és tudása messze földön híres volt, ő is ásta a kutakat, melyből merítve aztán a teljes ókor, építészet, theologia, filozófia, esztétika, nyelvtudomány és még sok más gyakorlati tudomány és tapasztalat tiszta forrása oltotta Kodolányi János szomját.
Regényeiben viszontlátjuk páratlan gazdag tudása mellett, életének minden keserűségét, apjával való rossz viszonyát, Csikesz professzorral való holtig barátságát, Matild feleségének hű támaszát a szinte csak nélkülözésekkel telt nyomorúságban. Süllyedő világ, Julianus barát, Égő csipkebokor, Új ég új föld, Vas fiai és más könyveinek olvasása a tiszta forráshoz visz bennünket.
Tekintsük meg a 120 esztendeje született és 50 esztendeje meghalt nagy írónk arcképét!
József Attila: Kopogtatás nélkül – Olvassuk el géniusz költőnk „közgazdász” versét, melyet mintázhatott volna Kodolányi Jánosról is!
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethesz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
1926. ápr.
Vannak, akik a mások által kiásott kutak vízét mérgezik, hogy ihatatlan legyen. Nevezhetjük lelki környezetszennyezésnek is. Igénkben azt olvassuk, hogy a Gerár-völgyi pásztorok pörlekedtek, hogy övék a kút, a filiszteusok pedig beöntötték földdel, hogy ha nem lehet övék, akkor haljon szomjan mindenki!!!
Ismerős e szép új világ. Lélekmérgezés, karaktergyilkosság, lejáratás, hazudozás, intrika, bizalmatlanság, hűtlenség, elvtelenség, árulás, mely szemetével mind-mind betömi a mások által kemény munkával kiásott kutakat. Végletekig megromlott viszonyok családokban, munkahelyeken, a társadalom szövetének sok-sok szeletében.
Az irigy gonoszság mindig tetten érhető, és visszavezethető az Istentelen, és hit nélküli élethez.
Valaki nem attól keresztény, hogy keresztet rajzol, és Szent Istvánt emlegeti augusztus 20. napján.
Mikor 1991 októberének utolsó vasárnapjának estéjén nálunk vacsorázott Makkai Lilla lelkésznő és a férje, a legendás Illés Lajos zeneszerző, megkérdeztem Lajost miután aláírta a bakelit lemezt: „Kikről írtad a Szemétdomb c. dalodat?” Ma is előttem van mély, okos, kicsit kesernyés mosolyú tekintete, majd ezt válaszolta: „Találhatsz egyet”
Illés zenekar: Szemétdomb – Hallgassuk meg a dalt!
Debrecen-Józsa, 2019. szeptember 7.
A képek forrásai:
ankert.hu
hu.wikipedia.org
turul.info