Napi tanács: Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket és boruljatok le az Ő lábainak zsámolya elé, szent Ő. (Zsoltárok 99,5)
Jó reggelt és jó napot kedves Mindnyájatoknak! – „Ha Istennek minden jótettét megköszönnénk, nem maradna időnk panaszkodásra.”
Aki a víz tükrébe pillant, először saját képmását látja. Aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozik önmagával. A tükör nem hízeleg, híven mutatja azt az arcot, amelyet a világnak soha nem mutatunk. (…) Ám a tükör a maszk mögé lát. (Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus)
Napi Ige: János evangéliuma 5,14
5,14 Ezek után találkozott vele Jézus a templomban, és ezt mondta neki: “Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled.”
A hálás élet
Abból a mondatból, amelyet Jézus a meggyógyított embernek mondott, következtetni lehet a beteg ember múltjára. De Jézus nem az ember múltja, hanem a jövője felé fordul. A gyógyulás célját abban jelölte meg Jézus, hogy utána tiszta, szent életnek kell következnie.
Itt beletekinthetünk Jézus nevelő munkájába: a földi jó adásával a lelki jó felé akar fordítani. A meggyógyítottnak a visszakapott életet csak jóra szabad felhasználnia. De elfeledkeznek erről a meggyógyított keresztyén emberek! A meghosszabbított élet csak áldott, hasznos élet lehet. A bűnben élő, vétkező életre nem érdemes meggyógyulni. Bár minden betegségből való gyógyulás e cél felé mutatna!
Jézus a testi nyomorúságokból azért akar kigyógyítani, hogy utána a lelkiekből is kigyógyítson. Mert nemcsak erre az életre akar irányítani, hanem az elkövetkezőkre is, az örökkévalóságra is.
Jó lenne, ha megvizsgálnánk a betegségekből való gyógyulásunkat. Mi következett a gyógyulások után? Oly sok esetben – be kell vallanunk – semmi. Azok maradtunk, akik voltunk. Ránk tehát nem volt érvényes a Jézus szava: Meggyógyultál, többé ne vétkezz! Mi meggyógyultunk és tovább vétkeztünk.
Jézusnak a gyógyításokkal nem az volt a célja, hogy az életet néhány esztendővel meghosszabbítsa, hanem az, hogy másként éljünk, mint eddig. Mert az élet javulhat, vagy rosszabbodhat. Ha Urunk ajándékaival nem jól élünk, akkor romlik, ha jól élünk, akkor épül és javul. Nos, a kérdés itt van előttünk: romlott az életünk, vagy javult a Jézussal való találkozás után? (Dr. Sarkadi Nagy Pál nyomán – Sz.N.G.))
Napi ima:
Istenem! Naponként látod a Hozzád való közeledésemet és alkalmanként a Tőled való távolodásomat. Egyszülött Fiadban olyan közel jöttél hozzám, hogy általa mindig vissza tudjak találni a Tőled legtávolabbi pontról is. Vonzásodnak egyik jele az is, hogy most a közeledbe engedtél, hogy elmondhassam, amivel csordultig van a szívem. Segíts, hogy el ne engedjem áldásaid eseményei nélkül ez a napot! Ámen. (Bartha Gyula)
Zelk Zoltán: Ez már az ősz
Ez már az ősz. Itt, ott még egy tücsök
dalt próbál szegény, a füvek között.
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó
nem nótaszó ez már, de búcsúszó.
Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közeleg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött
elnémul a rigó, el a tücsök.
Mily korán jő, mily korán tör felénk
hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!
S hallod, ők is, hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák, nem ad már erőt,
csügged az ág, sárgára vált a zöld.
Csügged az ág, ejti leveleit.
Ó, ha az ember is a bűneit
így hullatná! s lomb nélkül, meztelen,
de állhatnék telemben bűntelen!