„Hálaadás az életért” /Zsoltárok könyve 30./

Ady Endre szülői háza Érdmindszenten – Csucsai Boncza-kastély

Magyar Testvéreim!

Az Istenhez hanyatló árnyékról ezt írja Szerb Antal, a máig legjobb magyar irodalomtörténetben: „Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe futottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani. Adyban volt valami prófétikus, volt benne valami a jelből, amelynek ellenmondatik. Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kristály tavába. és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak az ég felé. Jelentősége messze elhagyta az irodalom határait, és a pro vagy kontra Ady állásfoglalás politikai és világnézeti felfogások elkeseredett szembenállását váltotta ki.” 1919. január 27. napján omlik Csucsa alatt Erdély, a végsőkig küzd a dicső Székely Hadosztály a román betöréssel szemben, „A szétszóródás előtt” írójának prófétai erejű titánja lelkében utolsót lobban áldott népének és hazájának szeretete, miközben a szeretet Ura jobbjára szólította, hogy ne sírjon a balján.
Petőfi nem érhette meg Világost és Aradot, Ady nem érhette meg Trianont. Valaki azt mondta, ha nem előbb, akkor abba a bánatba haltak volna bele. Ettől óvta meg Isten.

„Személyének és életművének megközelítése és taglalása, értelmezése és értékelése sosem lehet még távolról sem teljes. Átlagos emberszívek mélyébe is csak Isten láthat egyedül, – Fülöp király áriája szerint, Verdi kivételesen ihletett Don Carlos operájából. Ady szívének pokoli örvényléseibe, földi téreken át új s új lovakkal való száguldásaiba, egyetemesen emberi lelki árnyalatrezdüléseibe, horizontokat végtelenítő égi szárnyalásaiba, és bibliai-igei-mennyei toronylásaiba igazán csak a Mindenható és Mindentudó tekinthet hitelesen, és láthat benne világosan.”
(Ft. Dr. Hegedüs Lóránt püspök)

Ady Endre: A fajtám sorsa. Olvassuk el a művet!

Mert gyáva volt és szolga volt
S életét élni sohse merte,
A Sors, a sorsa,
Hajh, be megverte, be megverte.

Most itt várhatja a Pokolt
Szórva, megtépetten, ritkulva
S a Sors, a sorsa,
A sorsa búsabb, mint a multja.

És most a multja bünteti
Fekete korbáccsal, keményen,
A Sors, a sorsa:
Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen?

Rossz, drága fajta, ki felé
Kerekedtek mindig a latrok,
A Sors, a sorsa
Bűnben, vészben és bennem harsog.

Jaj, vajon mit akar vele
Ezredek bűne, súlya, átka,
A Sors, a sorsa:
A sorsom nagy tragédiája?

Így vall Ady Endre a Szilágy 1903. november 26. számában, 26 évesen: „Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendő minden perce determináló perc volt”

Determináló perc volt az is, mikor diósadi Ady Lőrinc, ez a nehéz természetű, akarnok, rátarti legény reá nézett a többgenerációs papi családból származó, diószemű, eperajkú szépséges Pásztor Máriára egykoron. „Érintésük arcomon, halálomig hordozom” (Kárpátia).
Érmindszent nagy mohos árka, Nagykároly a piaristák lelkiségének szentséges helye, Zilah Református Kollégiumának Istenes-versek bölcsője, Debrecen lassú csendessége érlelte az Új versek soha nem látott újdonságát, a Vér és arany csodás hangját.
Az Illés szekerén Istenes-versei minden dogmát ledöntve viszik el olvasóikat az Ige megértéséig.
Szeretném ha szeretnének mély humánuma, a Minden-titkok verseinek teljességre törő zsenialitása, A Menekülő élet sorsunkról fogalmazott lírája a legmagasabb parnasszusra emeli a költőt. A francia impresszionista költők közelébe nem értek Adynak, mint ahogy festőik sem a nagybányai iskolának.
A Ki látott engem és a Halottak élén kötetek már az élettől búcsúzó művész leszámolása azzal a magyar világgal, mely rohan vesztébe akaratán kívül 1914 óta.
Léda és a fiatalság szerelme már a múlt, Csinszka áldott igyekezete meddő küzdelem maradt, melyben alulmaradt a mámor és betegség ellen vívott harcában.

Ady Endre: Magyar fa sorsa. Olvassuk el a verset!

Lelkemben a magyar fa
Lombjai esnek, hullnak:
Lombosan, virágosan,
Így kell, hogy elpusztuljak.

Hejh-hajh, Szilvániából,
Erdők helyéről jöttem:
Lomboztam ima helyett
S keveset könyörögtem.

Ontottam a virágot,
Virultam jóban-rosszban:
Mások gyümölcsösödtek,
Én mindig virágoztam.

Öreg vagyok s pogányul
Imát még most se mondok:
Hulljatok csak halálig,
Magyar virágok s lombok.

„Legyenek eggyé a kezedben” /Ezékiel 37:17/ E prófétai gondolat vallástól függetlenül magyar fogalom. Mi magyarok, bárki próbál minket szétszórni, egymás ellen fordítani, összetartozunk. Üzenet a hitehagyott Európának, üzenet a jövőnek. Voltunk, vagyunk és leszünk is, míg a világ létezni fog. E kihívások teljesítéséhez hinni kell önmagunkban, hogy hinni tudjunk Istenben is.

A szétszóródás előtt című félelmetes prófécia Dániel próféta könyvének 11. fejezetét idézi 1914 január hónapban. Nemzeti történelmünk bukását jósolja meg a költő-vátesz Ady.
A magyarság szétesésének közelségét vizionálja, mely 18–19–20-ban be is következett. A magyar nép harcainak és igazának legnagyobb lírai kifejezője.

Ady Endre: A szétszóródás előtt. Olvassuk el a költeményt!

»És áll (az előbbieknek) helyébe egy utálatos,… és békességnek színe alatt csalárdul cselekszik azzal, és elmenvén győzedelmet vészen kevés néppel. Elfoglalja az országnak gazdag részét,… zsákmányt, prédát és gazdagságot oszt az ő vitézeinek, és gondolataival forgolódik az erősségeknek megvételek felől, de azt ideig eltitkolja.«
Dániel könyve 11.

Hát népét Hadúr is szétszórja:
Szigoruabb istenek ezt így szokták,
Miként egy régi, bánatos, erdélyi
Prédikátor írásba rótta
Keresvén zsidókkal atyafiságunk.

Jöttünk rossz erkölccsel rossz helyre,
Volt utonállók új utbanállóknak
S míg úrfajtánk egymást s a népet falta,
Tunya álmainkat jég verte
S még a Templomot se épitettük föl.

Helyünkön meg nem tudtunk állni
S ide kerültünk, ez kezdeti átkunk,
Ma már nem mienk paráznás vérünk sem,
Jöhet a helyünkre akármi:
Megöltük és kibűnöztük magunkat.

És mi nem leszünk majd szétszórva
Árvult, de mégis győzedelmes fajta:
Minket korszakok tűz-dühe nem edzett
S fölolvaszt a világ kohója
S elveszünk, mert elvesztettük magunkat.

1914 január

Hálaadás az életért, olvassuk a Zsoltárok könyve imádságos fejezeteit. E Zsoltár formailag is kiemelkedő hálaadó ének. Alapigénk tanítása szerint hálát kell adnunk Istennek, hogy nemzetünket egy zseniális tehetségű gondolkodóval, eredeti hangvételű művésszel, páratlanul szép, borzongatóan gyönyörű nyelvi bravúrokkal, és mégis igazságot és valóságot hordozó szimbólumok tengerével árasztotta el.
Valaki azt mondta, hogy 100 éve már nincs közöttünk Ady Endre, de az eltelt 100 év kevésnek bizonyult, hogy egyáltalán érteni kezdjük életművét.
Sokak szerint megfejthetetlen, mint a Világegyetem.

Misztikus Világegyetem. Hallgassuk meg a művet!

„Nem sokáig viselem már
Kínos éltem nehéz terhét,
Majd örömmel csókolom meg
A halál virága kelyhét.”

A zsoltáros lelke kitágul a megtartó Isten előtt, és sokféleképpen magasztalja Őt! Betegségből gyógyulást vár, népe végromlásából szabadulást. Isten meghallgatja a hitből mondott imát, és elérkezik a szabadulás.
Hálát mondunk Istennek e helyen is Főtiszteletű Dr. Hegedüs Lóránt püspök úrnak, hogy heroikus munkával élete utolsó éveiben még elkészíthette a négy kötetes, 2000 oldalból álló, – A Költő-vátesz Ady című teljes életmű feldolgozást, mely mára egyetemi tananyag.
Püspök úr végakarata volt, hogy temetésén hangozzék el: Egy harci Jézus-Mária című Ady vers.  Hallgassuk meg Erdei József előadó művész előadásában!

Ady Endre egyik legnagyobb költőnk halálának 100. évfordulóján hallgassuk meg Liszt Ferenc egyik legnagyobb zeneszerzőnk születésnapjának 200. évére emlékező összeállítást.

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára – Magyar Rapszódia!

Felhívás kéréssel egybekötve:

Dr. Medgyessy István biotermelő agrármérnök Barátom, egykori lelkipásztor fia megkereséssel fordult Az Igei útravaló hazafiaknak blog olvasóihoz az alábbi kéréssel:

A Magyarok Világszövetségének Hajdú-Bihar megyei képviselőjeként aláírást gyűjt Trianon-átka 100. évfordulójára készülve, célja az egymillió aláírás, melynek súlyával nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni a Magyarok Világszövetsége. Eddig 3600 gyűjtött egyedül, összességében közelítünk a félmillióhoz! Aki segíteni szeretne:

Dr. Medgyessy István elérhetőségei:
biofarmdebrecen@hotmail.com
+36 30 938 4376Köszönjük szépen
Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. január 26.

A képek forrásai:
cultura.hu
hu.wikiepedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük