Napi ige és dicséret (2026. augusztus 25.)

Úgy kezdődik az ige, hogy az Úr Jézus mondja egy példázatban: „Egy embernek volt két fia.” Ez egy fájdalmas történet, mert nemcsak két fia volt, hanem kétféle. Mert ha két, egyformán gondolkodó fia lett volna, két hűséges, kedves, gerinces, jó gondolkodású, akkor olyan szép lett volna ez a példázat beli élet. De hát az egyik ilyen volt, a másik olyan; és kétfelé szakadt a család. 

Miért van az, hogy sokszor kétfelé szakad a csalás? Miért van, hogy sokszor az egyik fiú ilyen, a másik olyan? Miért van az, hogy a történelem folyamán ez a magyar nemzet is mindig kétfelé szakadt? Az egyik a kuruc táborban volt, a másik a labanc táborban, hol itt voltunk, hol ott, de mindig egymás ellen…

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2026. augusztus 24.)

A bűn miatt felborult egyensúlyú világban, ahol az erős felemészti a gyengét, Isten határozottan a gyenge mellé áll. Mi mindent tesz a védelmére?

Először: Kijelentése, Igéje szakadatlanul a szegényt, a gyengét, a nyomorultat védi. A Szentírás örök propaganda-irat az elnyomottak és kizsákmányoltak mellett, a legnagyobb vádlevél a hatalmaskodók, zsarnokok és uzsorások ellen. Olvasd, tanuld, hirdesd!

Erkölcsi világrendjét úgy építette meg, hogy az a gyengét védi az erőssel szemben, mert védi a jogot a hatalommal, a szabadságot az elnyomással szemben, a szeretetet a gyűlölettel szemben, s ezeket az alaptörvényeket megtagadni csak nyilvánvaló hazugsággal, árulással, lázadással lehet, ez pedig az égre kiált.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2026. augusztus 22.)

Ez azt jelenti, hogy a mennyben már nem lesznek problémáink és akadályaink fizikai vagy testi korlátozottságok miatt. El tudod képzelni? A nyomorék, a beteg, elsorvadt testek erősek, szépek, elevenek lesznek.

Egyszer volt egy özvegyasszony, aki fiával együtt egy nyomorúságos padlásszobában lakott. Évekkel azelőtt, szülei akarata ellenére ment férjhez és idegen országba költözött.

A férfiról kiderült, hogy felelőtlen és hűtlen, s néhány év múlva meghalt, anélkül, hogy bármit is hagyott volna feleségére és gyermekére. Igen-igen nagy nehézségekbe került, hogy az elemi – az élethez legszükségesebb – dolgokat is összekaparja.

A legboldogabb idők azok voltak a gyermek életében, amikor anyja a karjába vette, s beszélt neki a régi hazában az apai házról. Beszélt a füves pázsitról, a nemes fákról, a vadvirágokról, a szép képekről, a finom ennivalókról.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2026. augusztus 21.)

A gyógyulások gyakran csöndben, Jézussal való bizalmas együttlét közben történnek. Igazi, mély gyógyulás gyakran történik úgy, hogy egyszer négyszemközt maradunk Jézussal.

Jézus a vakot kiviszi a falun kívülre. Kettesben marad vele, de a beteg még nem lát. „Azután szemére köpve rátette kezét”. – Jézus közvetlen kapcsolatot vesz fel a beteggel: érezze azt, hogy Ő jelen van.

A gyógyulás második mozzanata gyakran  az, hogy egyszer csak érzed: most megérintett! Lehet egy Igén keresztül, lehet, hogy lényed gyökerében. Szinte összerándulsz tőle. Megérint. Szíven talál. Azután Jézus „megkérdezte tőle…” – Kérdez is! Jézus kérdez. Sokszor kérdezett már tőled is valamit. Lehet, hogy emberen keresztül. „Látsz-e valamit? – Az felnézett és így szólt: Úgy látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak.”

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2026. augusztus 20.)

A mai alkalom hálaadó ünnep. Magyar keresztyénként egyszerre adunk hálát Istennek a hazáért és a kenyérért. Azért, hogy nemzetként otthonunk, helyünk lehet ezen a földön, van országunk, hazánk. És azért is, hogy e földi kereteken belül lehet életünk, Isten gondviselő kegyelmét tapasztalhatjuk.

Nem valami rózsaszín ködbe vesző, a tökéletesség illúzióját kivetítő ábrándozás ez. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy hazánkban ma is vannak politikai feszültségek, társadalmi igazságtalanságok, emberi gonoszság és gyarlóság. Vannak anyagi nehézségek, mindennapi gondok, régóta tartó aszály. Ezeknek ellenére a mai ünnepen mégis meg lehet látni a nincseken, hiányokon túl a gazdagságot, a megajándékozottságot, a próbák között a megtartatás csodáját, s mindezekben a minket szerető, hozzánk – minden hűtlenségünk ellenére – hűséges Istent! Hálára nyitott szívvel érthetjük meg az ige mai üzenetét is: Isten nekünk adta a Földet lakóhelyül, táplálékul, de a teremtettség nem lehet a miénk a Teremtő Mennyei Atya nélkül!

Continue Reading →