Amikor mennyei Atyánk az Ő országának mustármagját elvetette ebben a világban, olyan volt, mintha egy rózsaszirom hullott volna a földre. Ki merte volna mondani, hogy a jászol bölcsőben fekvő csecsemő tökéletesen megváltoztatja a világot. Egy vándortanító volt, aki a hegyoldalakon, útszélen tanított, csak 12 embert gyűjtött maga köré, és egy közülük elárulta. Meghalt az átok fáján és maga mögött csak egy üres sírt hagyott. Egy futó felhő földi alakját eltakarta a síró szemek elől. Csak 11 ember hitt Benne és néhány asszony. Óh, milyen kicsi, kicsi, mákszemnyi csoport ezen a széles világon. Te kicsi mustármag! – lesz-e aratás belőled? Fészkelnek-e majd ágaid közé az égi madarak?