Gyermekkoromtól fogva mindig elszomorodtam egy kicsit, amikor a Bibliának ehhez a részéhez értem. Valóban egyik legszomorúbb történet ez az egész Bibliában. Talán az egyetlen eset, hogy valaki Jézus kifejezett, személyes hívásának nem enged, hogy valakit Jézus vonzása eltaszít. Úgy foglalhatnám össze ennek az ifjúnak a történetét, hogy itt egy eredménytelen találkozás történt, és nyilván azért íratta meg Isten Szentlelke számunkra, hogy eredményes találkozásra ösztönözzön bennünket általa. Lássuk hát a történet részleteit.
József kiemelt történelmi jelentőségű személyisége, a bibliai 1 Mózes 37-50. fejezetek szerint, valamint az ezek alapján Thomas Mann által megírt József tetralógiában is, először önistenítésig érő végzetesen negatív Gondolkodó. De roppant mélységeken át megéli, hogy az Úr Isten a világi valósággal szemben, örök személyes valójával ővele van. Így lélekszerűen és sorsfordítóan a legnagyobb: e világian transzcendens régiókba emeltetik és emelkedik.
A példázatban azt mondja Jézus, hogy három mérce lisztbe elegyíti az asszony a kovászt. Úgy hívják az első mércét, hogy ifjúság. Vigyázzatok erre a mércére, mert fekete kovászt akar belerejteni a sátán. A liberalizmusnak, az önzésnek, a szabadosságnak, a csak a testnek, szexnek élő fekete kovászát hirdeti szerte az országban. Vigyázzatok erre az első mércére fiatalok: álmaitok, vágyaitok, terveitek szép fehér lisztjébe ne kábítószert, hanem Krisztus kovászát keverjétek bele; akkor életetekből édes, ropogós és tápláló kenyér lesz. És a második mérce? Az élet derekán állók mércéje. Vihar sújtotta, szél tépdeste, már sokszor összetört mérce, korpa is van benne elég.
Ezen nem azt értjük, hogy minden egyes gonosz tett nyomában ott van a büntetés, hanem azt, hogy az isteni parancsolatok hatályon kívül helyezése az e világi önfenntartás állítólagos érdekében pontosan ennek az önfenntartásnak az érdeke ellen hat. Az okos ember a konkrét tapasztalatok gazdagságában és az abban lévő lehetőségekben egyúttal az áthághatatlan korlátokat is felismeri, amelyek az emberi együttélés maradandó törvényei által minden cselekvés számára adottak. Ebben a felismerésben cselekszik az okos jól, és a jó okosan.
Miért van ez a történet az evangéliumban? Kálvin János azzal magyarázza, hogy ez a történet Jézus csodatételeinek koronája. Hatalmának kijelentése itt tündököl a legfenségesebben, mert már nem az emberi testtel, az emberi szívvel foglalkozik, hanem az ég és föld erőivel. Világi hatalmában jelent meg az emberek között. Mindenesetre azért van itt ez a történet, hogy ma itt nekünk drága tanítást, erőt, vigasztalást adjon arról, hogy mi a veszedelem Krisztus közelében?